Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és néhány esetben az ENSZ Titkárságának elkésett, minden hatékonyságot nélkülöző válaszai a Szíriában, Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Irakban zajló konfliktusokra az erőszak felerősödését eredményezték, és azt, hogy számtalan közösség megsemmisült vagy menekülésre kényszerült még azelőtt, hogy jelentőségteljes intézkedéseket végre tudtak volna hajtani – mutatott rá az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet a Menekültek Világnapja alkalmából pénteken kiadott sajtóközleményében.
“A Biztonsági Tanács döntéshozatalában a közöny, a politikai szövetségek és politikai játszmák nem lehetnek erősebbek, mint az emberi jogi megfontolások” – hangsúlyozta Sherif Elsayed-Ali, a szervezet globális ügyekért felelős igazgatóhelyettese. “Amíg a diplomaták a napirendi pontokról vitatkoznak, addig házakat tesznek a földdel egyenlővé és családokat kényszerítenek menekülésre. A hosszas késedelem és a megvétózott határozatok mind gyengítik az ENSZ állítólagos erős kezét”.
Az AI úgy vélte, a BT sorozatos kudarca a szíriai helyzet Nemzetközi Büntetőbíróság elé vitelében, és a felelősségre vonás hiánya egyaránt hozzájárult a világ eddigi legnagyobb menekültválságának kialakulásához. Mindeközben a Szíriával kapcsolatos intézkedéseket akadályozó országok járulnak legkevésbé hozzá a krízis megoldásához: 2013-ban Oroszország és Kína egyetlen menekültet sem fogadott be.
Viszonylagos gazdasági hátrányuk ellenére a fejlődő országok (Irán, Jordánia, Libanon, Törökország és Pakisztán) viselik a válság valódi terheit, hiszen ez az öt állam fogadja be a legtöbb bevándorlót. 2013-ban ezen országok közül csak háromban – Jordániában, Libanonban és Törökországban – 1.524.979 szíriai menekültet regisztráltak.
Az AI közleménye megjegyzi: az Egyesült Államok mindössze 36 olyan személyt fogadott be 2013-ban, aki kénytelen volt hátrahagyni a polgárháború sújtotta szíriai otthonát – bár más országokból több ezer bevándorló érkezett az országba. A 28 EU-s tagország ígéretet tett, hogy 30.498 szíriai menekültet fogad be, bár ennek jelentős többségét – 25.500 főt – Németország vállalta magára.
A szervezet azt is a fejlett országok szemére veti, hogy bár minimális számú menekülttel kell csak foglalkozniuk, mégis sokszor megsértik a menekültek és menedékkérők emberi jogait például Görögországban vagy Ausztráliában.