Az elnök részletesen bemutatta előadásában, hogy milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a külgazdaság, és a külpolitika. Balogh Sándor úgy véli, hogy a gazdasági világválság irányította a figyelmet Afrika felé. Azt mondta, hogy egyre több európai ország keres import és export lehetőségeket a különböző afrikai országokban.
Magyarország pedig meghirdette a „Keleti nyitás” politikáját és most már 11 országban működtet az állam kereskedőházakat. (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország, Kína, Törökország, UAE, Szaúd-Arábia, Jordánia, Szingapúr, Vietnám és Laosz)
Ezt a számot 2014 év végére 25-re tervezi emelni a MNKH. Összesen évente 90 milliárd forintból gazdálkodhatnak a nemzeti kereskedőházak. Az Afrika Magyar Társaság elnöke idézte Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárt, aki elmondta, hogy: „2014 Afrika éve lesz”.
Balogh Sándor részletesen kifejtette, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében hihetetlen nagy szerepe van a civil kezdeményezéseknek. Ilyen a HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) hálózat, amely már hat országban érhető el a magyar befektetők és üzletemberek részére. (Marokkó, Ghána, Uganda, Gambia, Kína, Malawi) A HTCC házak évente mintegy 90 millió forintból gazdálkodnak. Balogh Sándor előadásában azt mondta, hogy ez év végre további négyet nyitnak meg Afrikában és a Közel-keleten.
„Ezeket a házakat azért nyitottuk meg, hogy segítsék a magyar termékek új piacra jutását és ezzel erősítsék a magyar exportot, fontosnak tartjuk még, hogy ezek a központok kulturális és információs helyszínként is működjenek.” – emelte ki Balogh Sándor.
Az előadásában kiemelt szerepet kapott a Budapesten októberben rendezendő Afrikai Közép-Európai Üzleti konferencia (ACEBS, Africa Central-Europe Business Summit). Több száz üzletembert várnak Afrikából és az európai országokból egyaránt.
Balogh Sándor azzal zárta az előadását, hogy vélhetően nemsokára a magyar üzletemberek álmaiban egy „Fekete herceg fehér lovon” érkezik majd.
