A kubai értekezleten a gerillaszervezet az alkotmányos politikába történő integrációja került napirendre. Az ütemterv 11. szakasza egyben a második azon öt pont közül melyek a fegyveres testület leszerelése után, annak politikai szerepvállalásával foglakoznak, melynek sikere nélkül a békefolyamat szinte biztos zátonyra futna.
A gerilla szervezet 1965-ös születésének fő mozgatórugói – a kolumbiai földkérdés megoldása, illetve a FARC követeléseinek integrálása az ország politikai agendájába képezi a jelenleg folyó havannai béketárgyalások gerincét.
A több mint negyvenéves fegyveres konfliktus végére pontot tevő megállapodás szintén rendelkezik majd az áldozatok kárpótlásáról és rehabilitálásáról valamint a konfliktus végleges demilitarizálásáról.
A havannai tárgyalásokon a FARC javaslatot tett a jövő novemberben esedékes elnökválasztások elhalasztására, valamint egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását sürgette, mely javaslatot a kormány kategorikusan elutasított.