A új nemzetközi pénzintézet megalapítása “logikus eredménye egy kontinens erőfeszítéseinek, hogy megszabaduljon a krónikus IMF-függőségétől, mely a 70-es évek kiigazító intézkedéseivel nyomorba taszította a régió népeit” – mondta a Public.es-nek Juan Carlos Monedero politológus professzor.
A 2007-ben született bank a tervek szerint mintegy 20 milliárd dolláros beruházási alappal gazdálkodna. Az első körben társult országok között Argentínát, Uruguayt, Venezuelát, Bolíviát, Ecuadort és Brazíliát találjuk.
Az idén június 12-én első miniszteri szintű ülését Caracasban tartó Banco Sur alapítói nem rejtik véka alá azon szándékukat, hogy a IMF-hez és a Világbankhoz hasonló nagy nemzetközi pénzintézetek egyeduralmát egy fajta új alternatívával ellensúlyozzák.
A Banco Sur egyik fő jellemzője, hogy minden tagország egy szavazattal rendelkezik a döntéshozatali folyamatok során, függetlenül attól, hogy milyen összeggel járultak hozzá a közös kasszához, ellentétben az IMF-fel, melyben Európa és az USA gyakorlatilag “felvásárolja” a szavazatokat.
Szintén fontos különbség, hogy a Banco Sur kölcsöneit az IMF-nél sokkal előnyösebb feltételekkel nyújtja.
Egyes spanyol elemzők például olyan gazdasági tudományos fantasztikus jövőképet festenek, melyben a válsággal küzdő dél-európai államok a Banco Sur-tagságot választanák a “német lobby markában” tartott Európai Központi Bank megszorító intézkedései helyett.
Abban még a legoptimistább szakértők is egyetértenek, hogy a Dél Bankja valószínűleg sohasem rendelkezik majd akkora pénzügyi erőforrásokkal mint az IMF, ám ami igazán fontos, hogy a kontinens ráébredt egy, a szolidaritáson és mértékletességen alapuló, fenntartható bankrendszer szükségességére.