A dokumentumban a fiatalok az ifjúság szélesebb körű politikai szerepvállalását elősegítő intézményes mechanizmusok beépítését követelték a dél-amerikai régió döntéshozóitól.
A ifjúsági fórum résztvevői leginkább azt kifogásolták, hogy bár bizonyos limitált fórumokon megoldott a fiatalok érdekképviselete, valós beleszólásuk még sincsen az őket érintő fajsúlyos politikai döntésekbe. Az a paternalista hozzáállás mellyel az intézményes nagypolitika közelít az ifjúsághoz – az Andoki Fórum nyilatkozatában megfogalmazottak szerint – ” pusztán gyengíti a politikai rendszer átformálása irányába tett erőfeszítéseinket”.
A fiatalok képviselő nem kizárólag követeléseket fogalmaztak meg a fórum záródokumentumában – sokkal inkább egy, a fiatalság problémáit multidiszciplináris megközelítéssel vizsgáló és több szociális mozgalom törekvéseit egyesítő társadalmi alternatíva kidolgozása mellett tettek hitet.
“Harcunk közös egy sor különböző szociális mozgaloméval – ugyanúgy prioritás számunkra az ivóvízellátás, mint a földkérdés, az élelmezési függetlenség, vagy egy szolidáris gazdaságmodell kialakítása. Célunk egy alternatív fejlődés modell kialakítása – bármennyire idealistán is hangozzék, egy új világot szeretnénk építeni” – fejtik ki az közös nyilatkozatukban a résztvevők.
Szintén éles kritikával illeték a társadalmi harc intézményesítésének jelenségét, melynek okán a mozgalmak nem tudják igazán hatásosan felszámolni a strukturális problémák patriarkális, rasszista és kapitalista gyökereit. “A fiatalok hathatós érdekképviseletéhez generációk közötti párbeszédre és aktív társadalmi mozgósításra van szükség”.
Az Andoki Regionális Ifjúsági Fórum szintén prioritásként jelölte meg a fiatalok jogi státuszát rögzítő nemzetközi egyezmények betartatását, a reprodukciós és szexuális jogot törvényi szabályozásának kidolgozását, a női egyenjogúságot támogató jogi háttér megalkotását, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni harcot.
” Latin-Amerika a változatosság egysége kell hogy legyen, melyben nem léteznek a diszkrimináció napjainkban ismert formái – legyen az afroamerikai, őslakos, szegény, gazdag férfi vagy nő ” – vonja le a végkövetkeztetést a Limai Nyilatkozat.