Teszi ezt még akkor is, ha éppen mással beszél, valamit kérdeznek tőle vagy éppen rendel egy étteremben: egy pillantás a mobilra és mintha minden megnyugtatóan elrendeződne. Külső szemlélőként már-már azt hinni, a mobil tulajdonosa állandó kapcsolatban áll felső erőkkel, akik mobilon közlik vele, hogy élete döntő vagy kevésbé meghatározó pillanataiban a jó utat választja-e.
A kontinens országai jelentik a mobiltelfonok világméretekben második legnagyobb piacát. A jelenlegi mintegy 540 millió mobilelőfizetővel a dél-amerikai országok maguk mögött hagyták ebben a tekintetben a vén Európát éppen tízmilliós előnyt szerezve a számok e versenyében. A latin-amerikai országok lakosságának 90 százaléka már mobilon elérhető és gyakran – akárcsak nálunk – egy személynek több szolgáltatónál több mobilelőfizetése vagy telefonszáma is van.
A legtöbb mobilszámot Brazília lakossága jegyezte be, de a nyomában van ezen a téren Chile és Argentína is. Ez utóbbi három országban a lefedettség meghaladja a 100 százalékot, vagyis ott egy emberhez több mobilelőfizetés tartozik.
Brazíliában 190 millió előfizetést tartanak számon, de a sor végén a térségben van egy kiemelkedően alacsony szám: Kubában 650 ezer a mobiltelefon előfizetések száma, amely az ország lakosságához képest rendkívül alacsony. Ez nem utolsó sorban a központilag nem ösztönzött és rendkívül drága szolgáltatásnak köszönhető: mivel újabb előfizetésekhez szinte lehetetlen hozzájutni, a lakosság a meglévő előfizetéseket adja-veszi, igen borsos áron. Egy működő mobiltelefon előfizetésért a gazdaság ,,szürke” rétegében akár ezer eurónyi valutapesót is elkérnek, ami az átlagosan 12 valutapesónak megfelelő kubai bérek mellett rendkívül magas és kevesek számára elérhető összeg. A mobillefedettség tehát a lakosság számának arányában 6 százalékos: ennél alacsonyabb adattal a világon mindössze öt ország rendelkezik.
A világ legsűrűbb mobilhálózattal rendelkező térsége az Ásziai–Csendes-óceáni térség.