Egy 14 éves magyarázta el, miért nem megbízható a BMI testtömegindex
A BMI testtömegindex – nem túl bonyolult – kiszámításának módszerét egy belga polihisztor, Adolphe Quetelet fejlesztette ki 1830 és 1850 között – áll a Wikipedián. A lényege, hogy a testtömeget elosztjuk a testmagasság négyzetével, így jön ki a mágikus szám, ami megmondja: túl kövérek, túl soványak, vagy esetleg pont jók vagyunk.
A kissé talán túl egyszerű képlet túl szép is ahhoz, hogy igaz legyen. Ugyanis teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt, hogy súlyunk miből tevődik össze. Erre hívta fel a figyelmet egy 14 éves Indiana állambeli lány.
Elmondta, hogy a képletnek mindegy, mitől vagyunk nehezebbek, legyen szó izomról vagy zsírról. Így aztán eléggé irreálisnak tartja, amikor az elhízás veszélyeiről papolnak neki, hiszen testének nagy része színtiszta izom. Egészségesen étkezik, rengeteget sportol és odafigyel az egészségére, ráadásul kiemelkedően jó fizikuma van, mégis a túlsúlyos kategóriába sorolható a BMI szerint.
Nem is beszélve arról, hogy amennyiben valaki helyesen kerül a túlsúlyos kategóriába (ami az esetek körülbelül 80%-ában így is van), az még nem megfelelő indok arra, hogy megbélyegezzék és szégyenérzetet keltsenek benne. Az egészséges életmód és a megfelelő táplálkozás természetesen nagyon fontos, arra azonban rájöhettünk volna, hogy ezeket nem a megszégyenítéssel és a büntetés ígéretével fogjuk elérni azoknál, akiknek fogyniuk kéne egészségük érdekében.
Bár egyértelmű, hogy a BMI nem hibátlan, nem hiába használjuk még mindig. Elsősorban azért, mert rengetegszer megfelelő eredményt ad, ahogyan fent említettük, körülbelül 80%-ban. Illetve azért, mert egyelőre egyszerűen nincs jobb módszer. Legalábbis olyan, ami ne kerülne rengeteg pénzbe és energiába.
Mindenesetre az biztos, hogy nem szabad mindig készpénznek vennünk a BMI-értékeket, és ne felejtsük el: senkin sem segít az, ha szégyenérzetet keltünk benne.
Fotó: Wikipedia