Egyben az egyik legmagasabb épület nemcsak Venezuelában, hanem a kontinensen is. A története akár egy ország vagy egy gazdasági korszak története is lehetne, de akkor sem hibázunk, ha építészet-szociológiai tanulmányként kezeljük. S persze négyezer nélkülöző otthonaként.
A felhőkarcolók építésének unalmasan monoton története akkor vett érdekes kanyart, amikor a befektető, David Brillembourg az utána David-toronynak elkeresztelt épületet 1994-ben magára hagyta. Egy olyan állapotban távozott, amikor még sok minden hátra volt a befejezésig.
Bankokat, irodákat és lakásokat terveztek benne – ebből csak az utóbbi valósult meg, ha nem is pont úgy, ahogyan azt eredetileg elképzelték. Az épület már 13 éve éktelenkedett a város egyik jónak számító központi negyedében, amikor a hajléktalanok úgy döntöttek: elfoglalják az épületet. Az akkori kormányzat, Hugo Chávez vezetésével úgy döntött, nem vesz tudomást erről, így 2007-ben a lakásfoglalók beköltöztek, majd berendezkedtek. Akkor 800 család költözött be a szerkezetkész állapotnál alig előrehaladottabb házba, ahol nem volt áram és víz – számuk időközben gyarapodott. Ma nincs üesen álló lakható rész a Torre Davidban.
Függőleges nyomornegyed vagy egy külön világ a félig befejezett falak között? Mintegy négyezer szergénysorú venezuelai otthona, amelynek híre és képei már megjárták a velencei építészeti biennálét is és számtalan fotó- és filmriport helyszínei.
2011-ben Iwan Baan épületfényképész a The New York Times részére készített egy beszámolót és fotósorozatot a Torre Davis életéről – a világ ekkor szerzett tudomást erről az egyedülló jelenségről: a lakásokból, üzletekből, rögtönzött étkezdékből és fittness termekből álló egyedi város saját szigorú törvényei szerint él – ezeket a természetes kiválasztódás alapján maguk a lakók képviselői tették saját fejük fölé. A társadalomszervezés egyedi mintája alakult ki a Dávid toronyban – és ez a jelenség, mint a városi lét egyik formája jutott el Velencébe, az építészeti biennáléra. Az épület makettje alkotta a venezuelai kiállítási pavilon magját 2012-ben és alkotói elvitték a fődíjat. Vagyis Torre David immár újabb szerepet kapott: nem csak bosszantja a caracasiak egy részét és menedéket ad egy másik résznek, hanem világszerte elismerést szerzett egy érdekes építészet-szociológiai tanulmány megalkotóinak, Justin McGuirk ,,Urban-Thonk Tank” nevű projektjének és Iwan Baam fotográfusnak.
Video: a világ legmagasabb bádogvárosa (angol nyelvű)
{youtube}v1p9jlQUW0k{/youtube}