Az ipari országok célja az volt, hogy 1990-től 2015-ig felére csökkentsék az éhezők arányát. Segélyszervezetek szerint azonban ígérni könnyű, de a megvalósítás más kérdés. Ez a célkitűzés ugyanis megvalósíthatatlan. Egészen pontosan 925 millióan éheznek a világban – derül ki a FAO jelentéséből. Kevéssé meglepő, hogy többségük a fekete kontinensen, illetve Ázsiában él. Szakértők különösen aggasztónak találják, hogy nemcsak az elmúlt években, hanem az eltelt húsz évben sem sikerült jelentős eredményeket felmutatni.
Igaz, ha csak a számokat vesszük alapul, javult a helyzet. Míg 2008-ban 33 olyan országot tartottak számon, ahol drámai a helyzet, már “csak” 29-ben. Másrészt pedig az éhezők arányát 1990 óta globálisan 19,8 százalékról 15,1 százalékra sikerült visszaszorítani. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy továbbra is egymilliárd embernek nincs elegendő élelme, illetve évente 2,2 millió gyermek hal meg az éhínség következtében.
Akadnak azonban pozitív példák is. Elsősorban Kínáról van szó, ahol a gazdaság szárnyalásának köszönhetően az éhínséget sikerült jelentősen visszaszorítani. Ám ha az ország adatait nem vennék figyelembe a kutatásnál, a világról alkotott kép még sanyarúbb lenne – közölte Klaus von Gebmer, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerszabályozást Kutató Intézet (IFPRI) szóvivője. (A szervezet a FAO-val együtt dolgozta ki a jelentést.) A világ legnépesebb államán kívül sikerült előrelépni Kelet-Ázsiában és Latin-Amerikában is. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a legdrámaibb a helyzet. Az országban, ahol éveken át polgárháború dúlt, minden negyedik ember éhezik.
A jelentés elkészítése soráén 122 fejlődő ország adatait vizsgálták. Számba veszik az éhínség elleni küzdelem eredményei mellett az alultáplált gyermekek számát, valamint a gyermekhalandóság arányát is.
A tanulmány rámutat arra is, hogy az éhezésnek nemcsak fizikai következményei lehetnek. Azok a gyermekek ugyanis, akik nyomorúságos körülmények között nőnek fel, s az éhhalál fenyegeti őket, életük végéig súlyos lelki gondokkal küzdhetnek. Ez pedig az egész társadalomra hatással lehet. Ezek a gyermekek felnőtt korukban is sokkal hátrányosabb helyzetben lesznek – figyelmeztet a német szakértő. Ők ugyanis kevesebbet járnak iskolába, kevesebbet keresnek, s várható élettartamuk is alacsonyabb az átlagnál.
A krónikusan alultáplált gyermekek kilencven százaléka Ázsiában és Afrikában él. A legveszélyeztetettebb államok: Bangladesh, India, Jemen és Kelet-Timor. Minden ötödik gyermek az öt éves kort sem éri meg Afganisztánban, Szomáliában, és Csádban. Kongó után egyébként az Afrika szarvánál elhelyezkedő Eritreában és a Comore-szigeteken tengődik a legtöbb éhező gyermek.
Akadnak azonban sikertörténetek is. Malajziában például 1990-ben még 22 százalék volt az alultáplált gyermekek aránya, ezt mostanra hét százalékra sikerült visszaszorítani. Ugyancsak nagy előrelépést értek el Afrika legdinamikusabban fejlődő országában, Angolában, továbbá Etiópiában, Ghanában, Mozambikban, Nicaraguában és Vietnamban. Ezekben az államokban mintegy 13 százalékkal csökkentették az éhező gyermekek arányát.
Szakértők szerint kisebb sikereket már viszonylag kevés pénzzel is el lehet érni. Maliban például a szoptató anyák felvilágosításával próbálnak eredményeket felmutatni. Bärbel Dieckmann, a német Welthungerhilfe segélyszervezet elnöke szerint az előrelépés alapvető feltétele, hogy az egyes társadalmakban javítsanak a nők helyzetén. Ez pedig egyszerű eszközökkel is elérhető – mondja.
forrás: Rónay Tamás/Népszava