Ausztrália számára valóságos aranybánya volt a nyersanyagszektor az utóbbi évben. A nemesfémek árfolyamat az európai adósságválság körüli félelmek mellett Kína kielégíthetetlennek hitt étvágya is felfelé hajtotta. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a vasérc és szén piacának megugrása mellett sem, előbbi piacán azonban már mélypontokkal találkozhatunk – írják az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
Mivel Ausztrália gazdasági növekedésében jelentős súlya van a bányaiparnak fontos lenne, hogy az ágazat beruházási aktivitása ne essen vissza radikálisan. Kína felől érkező kedvezőtlen hírek sajnos nem segítik az előzőekben említett cél elérését. A szellemvárosok kialakulása és a hitelezési plafon bevezetése mind-mind azon irányba mutat, hogy az eddig húzóágazatnak tekinthető építőipar alapanyag szükséglete csökkenni fog. Ez azért probléma, mert az export több, mint 25%-a Kínába megy és akkor még nem is beszéltünk a 20% közeli kitettséget elérő Japánról.
A híresztelések ezúttal valószínűleg nem minősülnek kacsának, hiszen a BHP Billiton szerdán publikált második negyedéves gyorsjelentésében 35%-os profitcsökkenésről adott számot. A nyersanyagpiaci rally kezdete óta először fordult elő a bányaipari óriással ez a kisiklás. A cég menedzsmentje természetesen nyugtatni próbálta a kedélyeket, és azt nyilatkozta, hogy hosszútávon továbbra is jók a kilátások, azonban az előttünk álló időszakban kilengésekre kell számítani.
Ennek ellenére a vezetőség úgy határozott, hogy a folyó pénzügyi évében nem kíván beruházásokra költeni a fémárak meredek esése és a gyenge kereslet miatt, ami egyben az Ausztrália déli részén tervezett 20 milliárd dolláros rézpiaci projekt felfüggesztését is jelenti. Jelenleg Ausztráliában a következő öt évre vonatkozóan nagyságrendileg 500 milliárd dollárnyi beruházási projekt van kilátásban, melynek egy része a kedvezőtlen piaci környezetben várhatóan nem valósul majd meg. Ebből csak a BHP Billiton 80 milliárdos részt hasít ki.
Az örök dilemma megoldása nem ígérkezik egyszerűnek. A befektetői oldal rövid távon a minél nagyobb nyereség felmutatását díjazza, ezzel szemben a világ legnagyobb bányatársaságának hosszú távon a nyersanyag utánpótlást is biztosítania kell. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a drága beruházások. Cégszinten már ez a kérdés eldőlt. Egy esetleges Fed monetáris expanzió (QE3) bejelentésére újból emelkedésnek indulhatnának a nyersanyag árak, aminek hatására a növekvő profitból a cég tudna visszaforgatni a beruházásokba. Ez az opció azonban nem a cégtől függ.
A mási lehetőség az osztalékkifizetés csökkentése vagy elhagyása lehetne, ami a befektetők számára sosem bizonyul jó üzenetnek, és az esetek döntő többségében eladási hullámmal honorálják. Szeptember 7-ei fordulónappal 57 centnyi osztalékra lesznek jogosultak a befektetők, a március 22-én már kifizetett 55 cent után. Ha dollárosítjuk az előbbi számokat, akkor körülbelül 5,9 milliárdnyi friss tőke szabadulhatna fel, ami a 2013-as évre tervezett 22,8 milliárdnyi beruházás „csupán” negyede. Külső tőke bevonásában is gondolkozhatnak hitel formájában. A cég eladósodottsági szintje ezt lehetővé is tenné. Ezen az oldalon segíthetne be a kormány is.
Az inflációs pálya meredek zuhanásának hála – az év eleji 3,1% után júliusban 1,2% volt a pénzromlás üteme – van tér a további monetáris lazításra. A 3,5%-os alapkamat április óta 75 bázisponttal csökkent. Az elemzők nem tartanak kizártnak további, akár 100 bázispontos csökkentést sem. Ha az előbbi forgatókönyv teljesülne, akkor olcsóbbá válhatna a tőkebevonás. Az AUD/USD dollár kurzusa ebben az esetben a gyengülés irányába mozdulna el, ami az export oldalt megnyomná, ezzel tovább lendítve a külkereskedelmi mérleget a júniusi enyhén pluszos értékről. A beruházások megvalósítására beutalt összegeket ugyanakkor erodálná.
Forrás: gazdasagradio.hu