Egy diák kérdésére kifejtette, mire alapozza állítását: ” … a statisztikai adatok egyértelműen kimutatják, hogy a homoszexuális közösségben sokkal nagyobb mértékben fogyasztanak kábítószert illetve követnek el öngyilkosságot. Egy saját neméhez vonzódó férfi átlagban húsz évvel rövidebb életet él… Eközben a dohányzás 7-10 évvel csökkenti a várható élettartamot, mégis a dohányzás tilalmára neveljük a gyermekeinket.”
“Én csak azt szeretném mondani, hogy a homoszexuális életstílus a felelős mindezért és ha ez az életvezetést normalizáni lehetne, mint például az egyneműek házasságának engedélyezésével az csak tovább bátorítaná az embereket az ilyen viselkedésre.”
Hozzátette továbbá, hogy más államokban sem javult a helyzet, miután engedélyezték a melegek házasságát. “Az életstílus természete miatt bele kell törődni a magas öngyilkossági arányba és a kimagalsó drogfogyasztásba… A szívem szakad meg ezekért az emberekért. De ezek a tények.”
A vita egyik másik szereplője, Milne szenátor (Zöld Párt) inkább a többségi társadalom diszkriminációjával magyarázta a mentális problémák megjelenését. Homofóbiával is megvádolta Wallace-t a meglehetősen heves vita közepette és felszólította a keresztényeket, hogy többet foglalkozzanak a szegénység megszüntetésével. Wallace válasza erre az volt, hogy “a zöldek jobban védik a fákat, mint a gyerekeket.”
Milne meggyőződése szerint a múlt héten elfogadott tasmaniai törvény, mely engedélyezi a melegek házasságát, megoldást fog jelenteni az ilyen problémákra.
Forrás: The Sydney Morning Herald