A győri Ferenczi Márta hároméves doktori ösztöndíjat nyert el a távoli földrészen. A fiatal kutató a madárinfluenza vírusok dinamikájának alakulását vizsgálja az ausztrál vízimadár közösségekben.Már gimnazistaként is részt vett madártani felmérésekben
A győri Ferenczi Mártának az állatvilág és különösen a madárvilág megfigyelése, kutatása az évek során hobbiból hivatássá vált.
Már gimnazistaként is részt vett madártani felmérésekben. Az egyetem első évében madárgyűrűzői bizonyítványt szerzett, majd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjának vezetőségi tagja lett.
“2000 óta egészen a külföldre költözésemig részt vettem a Fertő-Hanság Nemzeti Park vízimadár monitoring programjában, valamint a Hanság területén található Nyirkai Hany vizes élőhely-rekonstrukciós madártani felmérésének koordinálásában is.
Később Hollandiában csatlakoztam egy kutatócsoporthoz, ahol a vadlúd befogási módszereket tanulmányoztam.
Szintén megtisztelő felkérés volt számomra, hogy a magyar madárvonulás-kutatás centenáriumának alkalmából megjelenő `Magyar madárvonulási atlasz´ egyik társszerzőjeként is közreműködhettem” – mutatta be eddigi, magyarországi szakmai munkáját a győri biológus.
A vírusok megismeréséhez először a madarakat kell jobban megismerni
A Kazinczy Ferenc Gimnázium egykori diákja jelenleg ösztöndíjjal Ausztráliában él és a madárvilág kutatásával foglalkozik.
“Hároméves doktori ösztöndíjat nyertem el és egy vízimadaras kutatócsoportban dolgozom. Fő témám a madárinfluenza vírusok dinamikájának alakulása az ausztrál vízimadár közösségekben.
A vírusok megismeréséhez a madarak viselkedését kell jobban megérteni, vagyis a vírusok tanulmányozása a madarak tanulmányozását is jelenti egyben.
Az egyik kutatási terület a Strzelecki-sivatag, a másik pedig Melbourne szennyvíztározója, így elég nagy a kontraszt” – kezdte Ferenczi Márta.
Mennyire befolyásolja a madárinfluenza kialakulását a madarak viselkedése?
“Elsősorban azt tanulmányozzuk, hogy az egyes környezeti és ökológiai tényezők, hogyan befolyásolják a vírusok terjedését a madárközösségekben.
Ebbe beletartozik a madarak közötti kapcsolatrendszer megismerése vagy viselkedésük tanulmányozása is.
Más kutatásokban például már bizonyított, hogy a vonulástól megfáradt madarak, ha új közösségbe érkeznek, könnyebben megfertőződnek, legyengült immunrendszerük miatt.
Ezenkívül bizonyos fajok fogékonyabbak a fertőzésre, így ha az adott faj egyedei nagyobb számban vannak jelen a madárközösségben, az meghatározhatja a többi madár fertőzöttségi státuszát is” – folytatta a győri biológus.
“Az elmúlt egy évben nagyon sok időt töltöttem terepen Ausztráliában”
“Az egyik fő témám, hogy a vonuló madarak mozgását mennyire befolyásolja a fertőzés, illetve adott madárközösségben ki kinek adja, adhatja tovább a vírust.
Az expedíciók során a terepmunkában a madarak helyesen történő befogásáért és gyűrűzéséért szintén én felelek.
Az elmúlt egy évben nagyon sok időt töltöttem terepen Ausztráliában; a kutatás első időszaka adatgyűjtéssel telt, nemrég kezdtem a labormunkát és az adatok kiértékelését.
A madarak véréből stabil izotópok segítségével, amelyek a szövetekben tükrözik az állat táplálékbázisát, már sikerült néhány érdekes újdonságot kimutatni.
Meg tudjuk határozni, hogy a befogott madár a sivatagból érkezett-e a tengerpartra vagy fordítva.
Egyelőre azonban további vizsgálatok szükségesek, hogy biztosat tudjunk állítani a kutatások eredményeiről” – folytatta Ferenczi Márta.
Színpompás papagájok az egyetem parkjában
Az ausztrál hétköznapokat faggató kérdésünkre a fiatal győri kutató úgy felelt: “nagyon élvezem a kinti életet, az ausztrálok kedvesek és nyitottak.
Ha nem dolgozom terepen, akkor bejárok a Victoria állambeli, geelongi Deakin Egyetemre, s ott végzem a labormunkát, illetve az adatok kiértékelését.
Persze, nem telhet el úgy nap, hogy ne figyelném a madarakat, a távcső szinte mindig a nyakamban lóg.
Az egyetem körül hatalmas papagájcsapatok gyülekeznek telente, a színpompás madarakban szinte minden reggel gyönyörködöm.
Bevallom, éppen ezért néha félórával később érek be az egyetemre”.
Forrás: kisalfold.hu