Januárban 412 ezer hordó nyersolaj érkezett az állami Indian Oil Corphoz, az ország legnagyobb finomítójába. Ez 44 százalékkal nagyobb import az egy évvel korábbinál, ám az egész évre vonatkozó terv, az átlagosan napi 220 ezer hordó így sem könnyen teljesíthető. A friss januári adatok figyelembevételével idén eddig 201 ezer hordó volt az átlagos napi import Iránból, ami indiai kimutatás szerint 26 százalékkal kevesebb a megelőző év első tíz hónapjának átlagánál. Február és március között átlagosan havi 318 ezer hordó behozatallal számol az indiai vállalat, amivel szerintük tartható lesz az idei cél. Az előző három hónapban India − Irán egyik legnagyobb felvevőpiaca − alig vásárolt nyersanyagot Teherántól, s ennek pótlását a Közel-Kelet más kitermelőitől, illetve Latin-Amerikából oldotta meg.
A tavalyi szankciók ellenére egyébként India tudott iráni olajjal kereskedni, mivel az előző perzsa államfővel, Mahmud Ahmedinedzsáddal érvényben volt egy olyan megállapodás, miszerint India fizethet rúpiával iráni energiahordozókért, amit aztán Irán Indiában költhet el, elsősorban élelmiszerre és gyógyszerekre. A jelek szerint most visszaáll a szankció előtti piaci rend, vagyis India kemény valuta fejében kényszerül beszerezni az iráni olajat, míg Irán ismét dollárhoz juthat. Januárban egyébként az előző évhez képest 5 százalékkal több, 3,7 millió hordónyi olaj érkezett Indiába.
Az indiai gazdaságnak nagy szüksége van energiahordozókra. 2001-től kezdődően India hazai összterméke 7,3 %-kal növekedett, s 2011-ben nagyon úgy tűnt, hogy Új-Delhi a 9 százalékos GDP emelkedéssel végleg kilábalt a válságból. Csakhogy az indiai vezetésnek óriási pofont jelentetett az, hogy a tavalyi GDP növekedési üteme 5,1 százalékra lassult. Sőt ennél sokkal rosszabb előrejelzések láttak napvilágot: idén csupán 4,8 százalékos növekedést jósoltak a dél-ázsiai országnak. Ezt azonnal meg is érezték a helyiek, mivel a hitelminősítők leminősítették az országot BBB mínuszra.
A gazdaság lelassulását az indiai lakosság szenvedte meg leginkább, ugyanis a kormány kénytelen volt eltörölni több támogatást is. A városokban zavargásokat és tüntetéseket okozott a fogyasztói árak növekedése, mivel az élelmiszerárak 18 százalékkal – ezenbelül csak a zöldségfélék 80 százalékkal – az üzemanyagárak pedig több mint 10 százalékkal drágultak. A kis és középvállalkozások folyamatosan mennek tönkre, mert nem tudják kifizetni a dráguló energiaárakat.