Először 1930-ban ünnepelték itt a karnevált különböző allegórikus alakokká formált kocsikkal, viráhgdíszekkel és a karnevál királynőjének és széepinek megválasztásával. Mindez a Plaza de las Armason (Fegyverek tere) ment végbe. Már akkor is használták a szerpentineket, az illatos hintőporokat, a kis papírlövedékekre írt vicces üzeneteket. Akkoriban született a míves versek versenye, amelyből aztán kialakult a mai kuplék versenye. Vagyis a cajamarcai karnevál a versek és a zenés dalok karneválja is.
A karnevál megnyitása előtt 15 nappal ünneplik a Sógorok csütörtökjét, amikoris a vállalkozó kedvűeknek egy hatalmas összekuszált szines övhalmazból ki kell keresni annak egyik végét, majd meglelni a másik végét is. De azt már biztosan fogja valaki, így akik azonos öv két végét fogják, azok sógorok maradnak a következő karneválig.
Nyolc nappal Momo király érkezése, vagyis a karnevál kezdete előtt a város előljáróságai kiválasztják a legszebb lányokat, asszonyokat és közülük kerül ki a karnevál királynője. Nagy ünnep még a No Carnavalón, a figura a a karnevál lelke és az ünnepek végén a hagyományoknak megfelelően – a következő karneválig – eltemetik.
A cajamarcai karnevál a leglátványosabbak közé tartozik Latin-Amerikában: az esemény igazából nem csak néhány nap, hanem heteken át felvoul a perui kultúra legjava. Bárki bárikor felveheti a ritmust, baálllhat táncolni, beszerezheti a helyi viselet darabjait. Az éttermekben pedig élvezheti a hagyományos perui karneváli ételeket. Az ünneségek csúcspontja azonban február 18 és 20 között zajlik, ekkor a legszínesebb az utcai forgatak, leghangosabb a zene és legtöbb látogató.
Ime egy kis ízelítő a cajamarcai karneválból:
{youtube}DDQH1arVowA{/youtube}