Brazília tavaly, 2011-ben bizottságot hozott létre az 1964 és 1985 közötti diktatúra bűneinek kivizsgálására. A brazil parlament szenátusának döntése után megindult az egyes esetek feltárása: bár a brazil katonai diktatúrákat kevésbé véresnek tartják, mint a szomszédos Argentína és Chile katonai rendszereit, itt is legalább ötszáz eltűntről vannak dokumentumok.
Az országban 1979-ben amnesztiarendeletet hoztak, amely lényegében megszüntette az érintett katonai vezetők bűnösségét – az Amnesty International szerint. Ugyanakkor 2010-ben az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság lehetővé tette, hogy a kormányok kivizsgálják a diktatúrák bűneit. Brazília mostani kormánya úgy döntött, igazságot szolgáltat az atrocitások áldozatainak. Dilma Rousseff brazil elnök 1970-1973 között maga is megjárta a katonai rendszer börtönét és meg is kínozták politikai nézetei miatt.
Az Igazság Bizottsága elnevezésű testület minden esetet feltár – ígérik. Az igazságtételről megszavazott törvényt tavaly novemberben fogadták el a törvényhozásban. Az igazság Bizottsága munkájában nem vehetnek részt olyanok, akik bármelyik politikai párthoz tartoznak: a tagokat maga az elnök asszony nevezte ki. (CNN/Latimo)
Brazília: megtörtént az első vádemelés a diktatúrák bűnei miatt
2012-03-15
Brazíliában megtörtént az első vádemelés a múlt katonai diktatúrái idején elkövetett bűnök miatt: Sebastiao Curio Rodrigues de Moura ezredest azzal vádolják, hogy parancsára elraboltak, megkínoztak és megöltek 1974-ben öt embert, akik az Araguaia gerillamozgalom tagjai voltak. Máig nem tudni, mi történt a gerillák holttesteivel.
(Visited 1 times, 1 visits today)