Az ország az elmúlt évtizedben rohamosan csökkent a mély szegénységben élők száma és 2003-tól megjelent a C-osztály – ahogy ott nevezik – jelentős jövedelmével és kielégíthetetlen fogyasztási vágyával. A C-osztály a 700 és 3000 euró közötti havi jövedelmeket jelenti, ez az új középosztály. A brazil sajátosság azonban az, hogy nem csak a legszegényebbek kerülnek ki a nyomorból, hanem az egész társadalmi-gazdasági rendszer lép egyet előre.
Ennek ellenére Brazília a maga 192 millió lakosával változatlanul a világ egyik legnagyobb társadalmi különbségeit mutató ország. Bár a nyomorból eddig nem látott mértékben kerültek ki emberek, a nagyobb jövedelműek gazdasági gyarapodása nagyobb ütemű volt – hangsúlyozza egy tanulmány, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra.
Jelenleg 20 millió gazdag él az országban, számuk 2014-re 30 millió lesz. Kilenc évvel azután, hogy A Munkások Pártja átvette a hatalmat (ebből Lula da Silva nyolc évet, Dilma Rousseff 1 évet kormányzott) már harmadik generációs az a program, amely a legszegényebbeknek állami támogatást nyújt, de ezzel együtt nem korlátozza a jobb módban élők lehetőségeit sem. idén 320 ezer családot kapcsolnak be a Nyomormentes Brazília elnevezésű programba, amelynek célja, hogy 16 millió embert kihozzanak a mély szegénységből – a program családtagonként 30 eurót juttat.
A Getulio Vargas Alapítvány szerint a A-osztályba azok tartoznak, akik havonta négyezer euró feletti jövedelemmel bírnak, a B-osztály 3 és 4 ezer euró között keres, a C-osztály 700 és 3000 között. A D-osztály 438 és 700 euró közti jövedelemmel rendelkezik, az E-osztály pedig 438 euró alatt keres. A minimálbér 237 euró, egy diplomata a karrierje elején 5600 eurót kap.
A középosztály megerősödése három tényezőnek köszönhető: a politikai stabilitásnak, a bérrendezésnek és az alacsony inflációnak. Ezen túl a bankok is másként viselkednek ma, mint Lula kormányzása előtt. Lula kormánya újraosztotta a jövedelmeket, szociális programokat vezetett be, leszállította a kamatokat, és ez így együtt lehetővé tette egy széles réteg számára, hogy életszínvonalát tekintve előre lépjen. Korábban szinte lehetetlen volt kölcsönért folyamodni a bankokhoz – mondja Murillo de Aragao, az Arko Advice tanácsadó cég elnöke. Jelenleg a jelzáloghitelek a GDP 4 százalékát teszik ki, míg Mexikóban ugyanez 20 százalék. Brazília globalizált ország, mind kultúrájában, zenéjében, a divat, az internet, az élelmiszerek tekintetében. Öt-hat millió brazil utazik évente külföldre és hasonló a Brazíliába látogatók száma.
A brazil elit a világ nagy fogyasztói között van: a kínaiak és az ázsiai tigrisek után következnek. Sao Paulo, a legnagyobb brazil város a legtöbb helikopterleszállóval rendelkezik a világon és az autók eladási statisztikái mutatják, hogy a Porsche 3500 százalékkal növelte eladásait az elmúlt tíz évben. A gazdagok pedig költekeznek, a szemük sem rebben: az Egyesült Államok háromszor olyan olcsó, mint Brazília, így a bevásárlók Mekkájává vált. A brazilok tavaly fejenként 5800 dollárt költöttek az Egyesült Államokban – ez összesen 8.700 millió dollárt. Az utazók száma évről évre nő és a költekezési kedvük hasonlóan lendületlen. (el país)