A képviselők jereváni látogatásuk után utaztak a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó Nagorno Karabajba, ahol 150,000 fős örmény kisebbség él. Az politikusok – az uruguayi kormány szerint – azért látogattak a térségbe, hogy egyeztetéseket folytassanak a helyi örmények képviselőivel, az Azerbajdzsánnal fennálló évtizedes konfliktus rendezéséről.
Nagorno Karabaj a Szovjetunió széthullása után, egyoldalúan jelentette be függetlenségét Azerbajdzsántól, melynek nyomán véres polgárháború tört ki a régió azeri és örmény népcsoportjai között, mely 35 000 áldozatot követelt.
Azerbajdzsán saját felségterületének tekinti a szakadár tartományt, és attól tart, hogy esetleg Uruguay elismerheti független országként Nagorno Karabajt.
Az elszakadásért vívott harcban nem áll túl jól a tartomány örmény kisebbségének szénája mivel még Örményország sem hajlandó elismerni Nagorono Karabaj függetlenségét, tartva egy esetleges orosz reakciótól.
Jogos a kérdés, hogy vajon hogyan is keveredik a kicsiny dél-amerikai ország Uruguay, a tőle 13 000 kilométerre fekvő Kaukázus etnikai konfliktusaiba? Uruguayban számarányukat tekintve kicsiny, ám politikai és gazdasági befolyását tekintve jelentős örmény kisebbség él.
Többek között Uruguay volt az első állam a világon mely 1965-ben hivatalosan elítélte az Oszmán Birodalom által az örmények sérelmére elkövetett, egy millió áldozatot követelő népirtást.
Ha közvetve is de az örmény-azeri konfliktus állt a hazánkban Ramil Safarov által elkövetett gyilkosság mögött is melynek nyomán 2012 augusztusában a magyar diplomácia került útvesztőbe, mivel kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot, aki nem hogy börtönbe nem került hogy letöltse 15 éves büntetését, hanem elnöki kegyelemben részesült és még egy lakást is kapott kormányától.(BBC)