Capriles októberben Chávez ellenfele volt az elnökválasztáson, és az időközben rákbetegségben elhunyt államfő 56 százalékos támogatottságával szemben a voksok 44 százalékát szerezte meg. A sajátos – nacionalista-populista elemekkel is átszőtt – szocializmus útját járó Chávezt akkor harmadszor választották államfővé, de betegsége miatt már a hivatali esküt sem tudta letenni.
Madurót a parlament szombaton választotta meg ideiglenes államfőnek. Beiktatása után az ügyvezető elnök rögtön arra utasította a választási bizottságot, hogy haladéktalanul írja ki az előre hozott elnökválasztást.
A Demokratikus Egység Asztala (Mesa de la Unidad Democrática, MUD) nevű ellenzéki tömörülés ezt követően azonnal bejelentette, hogy újra Caprilest javasolja elnökjelöltjének. A tömörülésben baloldali, kereszténydemokrata és centrista pártok egyaránt megtalálhatók, hiszen az ellenzéki erők már hosszabb ideje együtt próbálják megtörni Chávezék uralmát.
Capriles a jelölés elfogadását bejelentve bírálta a kormányt, hogy Chávez halálát egyúttal Maduro elnökjelöltségének támogatására igyekezett kihasználni. A hadsereget is kritizálta, mert Maduro nyílt támogatásával az szerinte megsértette azt az alkotmányos előírást, hogy tartson távolságot a politikai erőktől.
Az ellenzéki jelölt azt is bejelentette, hogy kampányának fő elemei a bűnözés és a szegénység elleni fellépés lesznek, beleértve a kormány azon döntésének felülvizsgálatát is, amely harmadával rontotta a venezuelai pénz árfolyamát. “Amit kínálni tudok, az egy egységes nemzet” – fogalmazott Capriles, hozzátéve, hogy “Nicolás nem Chávez”.
Maduro – akit Chávez maga jelölt ki utódjaként – riválisának hozzá címzett bírálatait történelmi felelőtlenségnek nevezte, magát Caprilest pedig fasisztának bélyegezte. Az ideiglenes államfő azt mondta, kihívójának “egyetlen célja, hogy Venezuela népét provokálja”. (hvg)