A számítások szerint 18 millió uncia aranyat és 676 millió uncia ezüstöt rejtő bányára döntően a helybéli őslakos törzsek tiltakozása nyomán került lakat.
Az argentin és chilei területen 4500 méter magasan fekvő, gleccserektől övezett Pascua Lama fejtőt a kanadai Barrick Gold üzemelteti, akire ez idáig két esetben rótt ki nagy összegű, 336.000 dolláros büntetést a dél-amerikai ország környezetvédelmi hatósága. A Pacua Lamáról két esetben sikerült bebizonyítani, hogy szennyezi a hegyvidék rendkívül sérülékeny édesvízkészleteit és gleccsereit.
A mostani leállás azonban akár időszakos is lehet, amennyiben a Barrick Gold fellebbezik az ítélet ellen – nyilatkozta Lucio Cuenca Berger, a bánya ellen küzdő Környezetvédelmi Konfliktusok Obszervatóriumának elnöke. Cuenca szerint azért is fontos a mostani ítélet, mert precedenst teremthet a magas környezetvédelmi kockázatot jelentő iparágak megregulázásában.
Annak ellenére, hogy a Pascua Lama chilei oldalának építése most megtorpan, a kanadai tulajdonos sietett bejelenteni, hogy az argentin oldalon tovább folytatódnak a munkálatok.
A Pascua Lamát még 2009-ben kezdték el építeni a kitermelésnek pedig 2014 közepén kellett volna megkezdődnie, ám a próbaüzemre a mostani ítélet tükrében még várni kell. A Barrick Gold az utolsó szakaszában leállított építkezésbe a tervezett 8.5 milliárd dollárból eddig 3.7 milliárdot fektetett.(rt)