Mexikóban a becslések szerint 2,2 milliószemély – főként nő – dolgozik családoknál a háztartásban. Többségük kislányként került oda és egész életében gyakorlatilag napi 24 órában munkaadója rendelkezésére áll. Sokan éppen ezért nem tudnak családot sem alapítani – sem pénzük, sem egyéb lehetőségük nincs erre a ,,luxusra”. S ami a legfelháborítóbb – az érintett nők szerint -, hogy ki vannak téve a háziak szexuális molesztálásának is. Sok kiskorú lány így szül gyermeket, akit aztán vagy engedélyeznek a házaiak és nála maradhat, vagy pedig – s ez a gyakoribb – haza kell küldenie a szüleihez vagy a rokonaihoz.
A háztartási alkalmazottaknak – akiket muchacháknak (lánynak) neveznek, de cselédlányt értenek alatta – nincsenek sem munkajogaik, sem emberi jogaik, alacsony a bérük és állandó diszkriminációnak vannak kitéve.
Előkelőbb családokban külön bejáratot építenek a ,,muchacha” számára, hogy ne a háziakkal egy ajtón kelljen belépnie a házba. Arturo Ortiz Struck mexikói építész szerint az ország építkezési kultúrája is jól tükrözi ezeket a diszkriminatív szokásokat a külön lépcsővel, külön ajtóval.
A mexikói ,,cselédek” nem először tiltakoznak a főváros főterén jogaikat követelve. A mexikói kormány már többször ígéretet tett ennek a helyzetnek a rendezésére, de megfigyelők szerint akár egy generációnyi időbe is kerülhet, hogy ez ténylegesen változzon: elsősorban a fejekben. (elpaís)