A guatemalavárosi bíróság a 86 éves Ríos Monttot bűnösnek találta a maja őslakosság ellen 1982-1983 között elkövetett tömeggyilkosságok miatt. A hadsereg felett akkor teljes egészében ő gyakorolta a hatalmat, a katonák az ő döntéseit végrehajtották végre – állapították meg.
Az ország északi részén található Quiche megyében például 1771 ixil-maja indiánt mészároltak le. A bírósági eljárás során a több mint száz tanú s részletesen elmondta, hogyan végeztek a halálbrigádok a helyi lakossággal. Jazmin Barrios bírónő nyolcvan évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a volt diktátort, ezzel még szigorúbb döntést hozott az ügyészség követelésénél is, amely 75 éves elzárást javasolt.
A döntés értelmében Ríos Montt ötven évet kap népirtásért, harmincat pedig háborús bűnökért. Amikor a bírónő tudatta a volt diktátorral, hogy házi őrizetét letöltendő börtönre változtatták, az elítélt bólintott. Eközben sokan üdvrivalgásban törtek ki, s ezt kiabálták: “Igazság, igazság”. A volt diktátor ügyvédei megpróbálták kimenekíteni védencüket az ülésteremből, de a biztonságiak megakadályozták őket ebben.Ríos Montt egyébként végig rezzenéstelen arccal hallgatta az ítéletet.
Később közölte, fellebbez a döntéssel szemben és újságíróknak azt mondta, “nemzetközi politikai show” zajlott a tárgyalóteremben. Előzőleg ártatlannak vallotta magát, szerinte semmi köze sem volt a maja őslakosság elleni vérengzéshez. A baloldali gerillákat vádolta azzal, hogy a polgári lakosság ellen követett el véres terrorakciókat.
Egy az ENSZ által életre hívott bizottság 1999-ben állapította meg, hogy a guatemalai polgárháborúban történt rémtettek 93 százalékát a biztonsági erők követték el, s a maja falvak elleni támadásokat is a hadsereg tisztjei rendelték el. 2001-ben több millió dolláros kártérítést kaptak az áldozatok hozzátartozói.(BBC/népszava/AP)