A hivatalosan Mianmarnak nevezett állam 2006-ban nem lehetett soros elnök, mert a partnerországok szerint a szövetség lejáratásával lett volna egyenértékű egy nyíltan diktatórikus kormányzatra bízni az elnökséget. De azóta sokminden megváltozott. Tavaly a katonai junta feloszlatta magát és egy polgári kabinet vett át az irányítást. Igaz, a tábornokok a háttérből szigorúan „szemmel tartják” a civil vezetést. Amely tett néhány gesztust az ellenzéknek. A politikai foglyok egy részét szabadon bocsátotta, megszüntette a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi hét éve tartó házi őrizetét. A pár hónap múlva esedékes részleges parlamenti választáson minden bizonnyal ő maga is indul. Korábban biztatónak nevezte a változásokat az Egyesült Államok és az Európai Unió is. A 10 dél-kelet ázsiai államot tömörítő ASEAN külügyminiszterei az indonéziai Baliban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy 2014-ben Burma betöltheti a soros elnöki funkciót.” A jövőbe tekintünk, nem a múltba. Ezzel a határozattal a reformok folytatásához adunk biztatást „– indokolta a döntést az indonéz külügyminiszter. Persze vannak, akik túl nagylelkűnek tartják ezt a gesztust. A nemzetközi emberjogi szervezetek arra emlékeztetnek, hogy Burmában még mindig csaknem kétezren vannak börtönben politikai okokból. A szkeptikusabb politikai elemzők pedig azt hangsúlyozzák, hogy ugyan a mostani Burma valóban más, mint a korábbi volt, de csak az abszolút diktatúrához képest javult a helyzet. Burma még a demokrácia Dél-Kelet Ázsiában szokásos normáitól is messze van és a reformok folytatása még mindig a háttérből irányító tábornokoktól függ.(AP)