Decemberben Zsanaozenben a rendőrök a tüntető tömegbe lőttek. Legalább tizenhatan meghaltak, vagy százan megsebesültek. A rendőr rohamot tömeges letartóztatás követte, a foglyok nagy részét meg is kínozták a börtönben. Eredetileg béremelésért és más munkajogi követelések miatt tüntettek az olajmunkások, de a rendőrség brutális fellépése után egyértelműen politikai tiltakozássá alakult a mozgalom. Más kazah városokban is voltak szolidaritási tüntetések.
A nazarbajevi modell lényege az, hogy a hatalmas olajjövedelemből, közép-ázsiai mércével elfogadható életszínvonalat biztosított. De ennek a politikai ára az, hogy Nazarbajev semmiféle érdemi ellenzéki pártot vagy megnyilvánulást nem tűr meg. A húsz éve független szovjet utódállamban eddig még egyetlen olyan választás sem volt, amelyet a nemzetközi szervezetek hitelesnek ismertek volna el. Operett választásra készült most is Nazarbajev, jó előre „beprogramozott” eredménnyel. De a zsanaozeni tüntetések nem szerepeltek a forgatókönyvben és az új helyzetre Nazarbajev nem talált más megoldást, mint ami a diktátoroknak általában az eszükbe jut: egyszerűen megfosztotta még e korlátozott véleménynyilvánítás lehetőségétől is a lázadó várost. (BBC)