A brüsszeli döntés nem meglepetés. Hiszen hetek óta egymásnak adják a kilincset Burmában, pontosabban most már hivatalosan Mianmarban, a nyugati hatalmak külügyminiszterei. Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője ismerte el elsőként burmai látogatásával, hogy a külvilág nagyon biztatónak tekinti a tavaly ősszel beindult reform folyamatot. Azóta európai kollégái is követték. A burmai civil kormány pedig a jelek szerint egyre inkább megfelel az elvárásoknak. Aung San Suu Kyi, a legendás Nobel-békedíjas vezető után több száz, ugyancsak komoly társadalmi háttérrel rendelkező politikai foglyot engedtek szabadon. Néhány nappal később pedig tűzszünetet rendelt el a kormány az autonómiáért küzdő nemzeti kisebbségekkel szembeni polgárháborúban is. Áprilisban időközi választások lesznek – korábban betiltott pártok és bebörtönzött ellenzékiek részvételével. De a nyugati partnerek óvatosak és jelezték: a húsz éve elrendelt gazdasági és politikai szankciókat csak akkor oldják föl, ha visszafordíthatatlannak ítélik a folyamatot. A burmai elnök minapi interjújában ezt ígérte. De az EU, akárcsak az Egyesült Államok a tettek alapján dönt. És az uniós külügyminiszterek ezeket elegendőnek tartották ahhoz, hogy feloldják a burmai vezetők vízum tilalmát. Ha az áprilisi választások rendben zajlanak és az eredmények alapján az ellenzék is politikai képviselethez, tényleges „játéktérhez”jut, elkezdődhet a gazdasági szankciók feloldása is.(BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)