Januárban nagyszabású indiai-japán haditengerészeti gyakorlatot tartottak a Bengáli öbölben.2006 óta kétévente zajlik a két ország közös gyakorlatozása. Elvben a tengeri kalózkodás elleni közös harc jegyében. Mindkét ország ellátása szinte 100 százalékban a tengeri kereskedelemtől függ, tehát az Indiai-óceánon erősödő kalózkodás megfékezése evidens közös érdek. De másról is szó van. Egy régi indiai stratégiai bölcselet szerint: ”A szomszédod természetes ellenséged, de a szomszédod szomszédja a legjobb barátod”. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy mindenkinek Kína ugorjon be. India viszonya régóta konfliktusokkal terhelt szárazföldi szomszédjával, a kínai-indiai határ a mai napig vitatott. Japán viszont főként a kínai haditengerészet fejlődésétől tart. És nem csupán néhány sziget vitatott hovatartozásáról van szó. A lényeg az a hosszú távú pekingi cél, hogy Kína a Csendes- óceán tengeri nagyhatalmává akar válni. E tényezők alapján vannak közös indiai és japán stratégiai érdekek, amelyek védelméről a két kormányfő nemrég határozottan állást foglalt. És az együttműködés nemcsak katonai téren érvényes. Japán, amelynek a természeti katasztrófák óta ugyancsak súlyos saját gazdasági gondjai vannak, masszív, 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújt Indiának a nemzeti valuta, a rúpia védelmében. Tehát a két ország hosszú távú együttműködésének célja egyértelműen Kína gazdasági és katonai terjeszkedésének megfékezése. Persze szó sincs valamiféle hadüzenetről, hiszen Kína mindkét országnak fontos kereskedelmi partnere is, de „a szomszéd szomszédjáról” szóló régi hindu bölcselet ott motoszkál a japán és az indiai stratégiai tervezők fejében.(RFI)