250 millió ember beszéli a bengáli nyelvet, amely egy ezer éves kultúra hordozója. A mai Banglades Brit-India felosztása után Pakisztán keleti országrésze lett. A vezető elit a nyugat-pakisztáni nyelvet, az urdut használta és ezt próbálta ráerőltetni Kelet-Pakisztánra is. A függetlenségi mozgalom egyik fő hajtó ereje a bengáli nemzeti és kulturális sajátosságok védelme volt. 1972-ben létre is jött az önálló Banglades, amelynek hivatalos nyelve a bengáli lett. De azóta új veszélyek jelentek meg. Az utóbbi öt-hat évben gomba módra szaporodnak az FM rádiók, amelyek nyugati zenét adnak és a „banglish”-ül beszélnek. Vagyis az angolból és a bengáliból kialakult keveréknyelven. Ugyanez tapasztalható a magán televízióknál is. A bengáli nyelv és kultúra védelmezői ezt már régóta kifogásolták és üdvözlik a mostani bírósági ítéletet. De a nyelvek fejlődését, amit a hétköznapi gyakorlatban a nyelvművelők mindig nyelvrontásnak érzékelnek nehéz jogi eszközökkel befolyásolni. A „banglish” ugyanis a művelt városi középosztályban terjedt el leginkább, ahogy a „hinglish”, a hindi és az angol keveréke Indiában. És nehéz megmondani, hogy a rádiók és televíziók nyelvhasználata ennek oka vagy pedig következménye. (BBC)