Amivel nem értenek egyet a nemzetközi emberi jogi szervezetek, így például a tekintélyes Human Rights Watch helyi képviselői sem. Ők arra hivatkoznak, hogy a fegyverszünet megkötésekor a szembenálló felek kötelezettséget vállaltak a vitatott ügyek tisztázására, vagyis a bűnösök felelősségre vonására. Mert sok szörnyűség történt a tízéves polgárháború során. Kegyetlenek voltak a maoista lázadók, de sommás és brutális volt a z akkori királyi hadsereg megtorlása is. Végül mindig az ártatlan civilek szenvedtek. 2006-ban azonban egy kölcsönös önmérsékletet tartalmazó megállapodás véget vetett a háborúnak. A konzervatív oldal beleegyezett a monarchia felszámolásába, a maoista lázadók pedig elfogadták a parlamenti játékszabályokat. Fontos egyezmények születtek a volt gerillaharcosok polgári visszailleszkedésről, illetve arról, hogy egy részük az új állami hadseregbe lép át. A nemzeti megbékélés, ha nem is konfliktusoktól mentesen, de eddig alapvetően haladt előre. Most viszont újabb fontos döntést kell hozni: a múlt tisztázása és a bűnösök felelősségre vonása morális okokból fontos lenne. De ha elkezdődik a régi rémtörténetek felidézése, a „ki volt nagyobb gazember” típusú kérdések felvetése, akár a polgárháború is újra kezdődhet. Nepál tehát mérföldkőhöz érkezett, amikor a morális és a praktikus politikai szempontokat józanul mérlegelve kell dönteni. (RFI)
(Visited 1 times, 1 visits today)