1991-ben a rádióból, no nem a burmaiból, hanem a BBC-ből tudta meg Aung San Suu Kyi, hogy elnyerte a Nobel-békedíjat. Akkor már házi őrizetben volt, elvágva a világtól. „Ez a hír azt jelentette számomra, hogy van visszatérés a való életbe. És persze azt is, hogy a civilizált világ nem feledkezett meg Burmáról” – mondta a díj átvételekor. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke, Thorbjorn Jagland, azt mondta: „Aung San Suu Kyi az egész világnak példát mutatott, mert bebizonyította, hogy a morális tisztesség hatékony fegyver lehet a legbrutálisabb diktatúrákkal szemben is”. A mianmari ellenzék vezetője döntőnek nevezte a nyugati világ szerepét a burmai változásokban és jelezte: országa számít a külföldi beruházókra. De egyben figyelmeztetett is: a változások még nem visszafordíthatatlanok és kérte a nyugati országokat, hogy szükség esetén gyakoroljanak nyomást a mianmari kormányra a reformok folytatásáért. Végül kitért a Rakhine tartományban zajló zavargásokra, a buddhista többség és a muzulmán kisebbség közötti összecsapásokra: „A Nobel-békedíj átvétele újabb figyelmeztetés arra, hogy a parlamentáris demokrácia visszaállítása önmagában nem elég, sokat kell még tenni az etnikai és vallási konfliktusok békés rendezéséért, ebben most már a legális burmai politikai ellenzéknek is szerepe, felelőssége van”- mondta Oslóban Aung San Suu Kyi. A mianmari ellenzéki vezető Norvégia után Írországba, Nagy-Britanniában majd Franciaországba látogat. (BBC)