Kis ország – sok párt. 21 politikai formáció jelöltjei versengenek a parlamenti helyekért a másfél milliós Kelet-Timorban, bár közülük csak kettő igazán jelentős. Az egyik a régi fegyveres felszabadító mozgalom örököse és egyértelműen baloldali, a másik inkább mérsékelt balközép pártnak tekinthető. A főpróba, a két fordulós elnökválasztás tavasszal rendben zajlott. Ennek eredményeként most egy volt gerilla vezér az államfő, de Taur Matan Ruak ideológiamentes, pragmatikus vezetést ígér. Kelet-Timor Ázsia egyik legszegényebb országa, de partjai mentén a tengerfenék olajban és földgázban is gazdag. Persze ahhoz, hogy jöjjön a kiaknázáshoz szükséges külföldi tőke, stabilitás kell, amit eddig alapvetően a világszervezet békefenntartói garantáltak. Kelet-Timorban húsz éven át gerilla háború folyt az indonéz megszállás ellen. De később a szabadságharcosok különböző frakciói egymás ellen harcoltak, ezért volt szükség 1999 és 2002 között ENSZ gyámságra. Ekkor kiáltották ki a függetlenséget, de 2006-ban ismét belharcok robbantak ki, és a világszervezet békefenntartókat küldött. Akik most sorsdöntő tesztnek tekintik a parlamenti választást. Ha ez ugyanolyan nyugodt körülmények között zajlik, mint pár hónapja az elnökválasztás, a kéksisakosok csomagolnak és távoznak, erősen remélve, hogy soha többet nem kell visszatérniük. (BBC)