Az ellenzék vezére szerint csakis a stabil törvényes keretek garantálhatják a békét a burmai buddhista többség és a gyakran vallási szempontból is különböző etnikai kisebbségek között. Minamar nyugati partnerei is jelezték: hosszútávon csak akkor tekintik jogállamnak Burmát, ha garantálja a nemzeti kisebbségi jogokat is. Márpedig ez kényes kérdés. Több etnikum fegyveres mozgalmaival már fegyverszünet jött létre, jelenleg csak a kachin gerillák folytatják a harcot. A legfrissebb konfliktus Rakhine tartományban tört ki, a kisebbségi bengáli származású muzulmánok és a helyi buddhista többség között. A hivatalos mianmari kormány szerint a rohingya közösség nem tekinthető burmainak. Illegális menekültnek tartják őket, akik Bangladesből, a korábbi Kelet-Pakisztánból érkeztek. Banglades korábban már visszafogadott több százezer burmai muzulmánt, de többet már nem képes, jelezte a dakkai kormány. Az Amnesty International jelentése szerint a rohingya közösség szisztematikus üldöztetésnek van kitéve, az ENSZ illetékes bizottsága pedig úgy véli, hogy a 600 ezer fős rohingya népcsoport a világ legkiszolgáltatottabb kisebbsége. Amikor Aung San Suu Kyi-t megkérdezték, hogy a rohingya-k burmaiak- e, azt válaszolta: „nem tudom”. Ez is jelzi, hogy még a demokratikus ellenzék is igyekszik figyelembe venni a többség nacionalista érzelmeit és az ellenzéki vezető, amikor a kisebbségi jogokat védő törvényt sürgette nem említette név szerint a Rakhine tartománybeli muzulmán kisebbséget. (BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)