Még májusban kezdődtek az összetűzések egy buddhista nő meggyilkolása és megerőszakolása miatt. A többség szerint a tettesek muzulmánok voltak és bosszúból tíz férfit megöltek. Innentől kezdve elszabadult a pokol. A mianmari államfő kihirdette a rendkívüli állapotot a tartományban. Az emberi jogi szervezetek beszámolói szerint azonban a központi hatalom elnézte, sőt bátorította a buddhista többség erőszakos akcióit. Azóta a hivatalos adatok szerint 78-an haltak meg, nyolcvan ezer muzulmán kényszerült lakóhelye elhagyására. A burmai legfelső vezetés és a többségi köztudat szerint, a rohingya-k nem burmaiak, hanem Bangladesből illetve korábban Kelet-Pakisztánból érkezett illegális bevándorlók, akiknek haza kellene térniük. Csakhogy ez a bevándorlás már nagyon régen, még Burma függetlenné válása előtt zajlott. A rohingya közösségnek már saját nyelve van, amely különbözik a bengálitól. Igaz vallási identitásukat megőrizték, muzulmánok maradtak a többségében buddhista Burmában. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa üdvözölte, hogy a világszervezet egyik különmegbízottja ellátogathat Rakhine tartományba. De mint mondta, ez a vizit nem pótolhatja a széleskörű, alapos, független nemzetközi vizsgálatot, amelybe egyelőre a mianmari kormány még nem egyezett bele. A kisebbségi ügyek rendkívül kényesek Burmában, ahol más etnikai és vallási kisebbségek is harcolnak identitásuk tiszteletben tartásáért. Aung San Suu Kyi, ellenzéki vezető nemrég átfogó kisebbségvédelmi törvény megalkotását javasolta, de a rohingya kisebbség ügyében ő is feltűnően „semleges” volt. (BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)