Benigno Aaquino elnök azonban úgy érzi, hogy a „Moro Iszlám Felszabadítási Fronttal” kötött békemegállapodásnak pozitív hatása lehet a másik fegyveres szervezetre is. A magát „Nemzeti Demokratikus Front”-nak tituláló kommunista gerilla hadsereg 1969 óta harcol a „népi demokratikus rendszer” megteremtéséért. Soha nem volt esélyük a győzelemre, de az elhúzódó fegyveres harc több ezer ember életét követelte. 2004-ben kezdődtek az első békepuhatolózások a kormány és a kommunista gerillák között, norvég közvetítéssel. Tavaly novemberben megszakadtak a tárgyalások, mert a kommunisták bebörtönzött társaik szabadon bocsátását követelték. Továbbá azt is, hogy pártjuk kerüljön le az USA és az EU hivatalos „terrorista listájáról”. Miközben a szélsőbalosokkal nem haladtak előre a dolgok, a sokkal nagyobb belbiztonsági kihívást jelentő muzulmán szeparatista szervezettel sikerült békemegállapodást kötni. Ennek fontos része, hogy a „Moro Iszlám Felszadítási Front” lemond az önálló muzulmán államról és megelégszik azzal, hogy Mindanao szigetén a muzulmánok lakta terület autonómiát kap. E politikai siker talán pozitív példa lehet a kommunista gerilláknak is, akik, ha hajlandók letenni a fegyvert, ugyancsak számíthatnak engedményekre. A kormány illetékese a tárgyalások folytatására hívta fel a kommunistákat. Aquino elnök 2010 óta tölti be az államfői funkciót és egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy békét teremt a muzulmán és a kommunista lázadókkal egyaránt. (AFP, Le Monde)