Annál dinamikusabban nőtt viszont Kína tőke exportja: 77,2 milliárd dollár volt tavaly, és ez több mint 28%-os növekedés! Persze Kínának van bőven miből költenie, hiszen a devizatartaléka meghaladja a 3,3 ezer milliárd dollárt!
A munkabérek viszont gyorsan emelkednek Kínában, így ma már nem olyan vonzó célpont, mint korábban. Más ázsiai országok viszont sokat profitálhatnak ebből: a szakértők elsősorban Indonéziát és Vietnamot említik. Kínán belül is megfigyelhető, hogy a drágább tengerparti területekről az elmaradottabb tartományokba helyezik át a termelést a külföldi cégek. A japán Panasonic például nemrég jelentette be, hogy beszünteti a televíziók gyártását Sanghajban és üzemét áthelyezi Santung tartományba.
Ami Kína közvetlen termelő beruházásait illeti: ott egyelőre dominálnak az ázsiai országok, de mind nagyobb szerep jut Afrikának és Latin Amerikának. Olyan gyorsan növekszenek a közvetlen külföldi kínai beruházások, hogy idén először előfordulhat az, hogy értékük meghaladja a Kínába beérkező külföldi befektetések értékét. Ez azt is mutatja, hogy Kína világhatalmi pozícióra váltja gazdasági előnyét és fokozatosan tőke importőrből exportőr lesz, megváltoztatva ezzel az erőviszonyokat az egész globális gazdaságban.
Kiemelt