“Kínának megvannak a tudományos és technikai eszközei arra, hogy az Arktika lehetőségeit kihasználja!”- fogalmazta meg Peking igényeit az ország egykori norvégiai nagykövete. Az izlandi irodalom egy “kínai rajongója” nemrég tett ragyogó ajánlatot jégmezők vásárlására a szigetországban. A baloldali kormány ezt nem engedélyezte, ám időközben megbukott és lehet, hogy jobboldali utóda megértőbb lesz a kínai milliárdos befektetővel szemben.
De vajon megértőek lesznek-e az Északi Tanács tagjai az új jelöltekkel szemben? Az Egyesült Államok és Oroszország a két nagyhatalom a tanácsban, rajtuk kívül még Kanadának, Izlandnak, Norvégiának, Svédországnak, Dániának és Finnországnak van szavazati joga. A megfigyelői státusz nem jár szavazati joggal, de részvételi lehetőséggel igen. Ami igazában izgatja az ázsiai országokat, az a hajózási lehetőségek növekedése, a halászat és a bányászat. 90 milliárd hordó olaj rejtőzik a tengerek mélyén ebben a térségben! Természetesen erre igényt tartanak az érintett partmenti államok, ám valami másoknak is juthat. Kína, amelynek területi vitája van szinte mindegyik kelet-ázsiai országgal, most azt kívánja jelezni, hogy a távoli Arktika is beleesik az érdeklődési körébe, hiszen egy leendő világhatalom miért ne tekinthetné célnak a jégmentes északi területek kihasználását 2050 után?!
Kiemelt