Aranybánya a „világ tetején”

 A tüntetők ugyanis megakadályozták az áramszolgáltatást a nagy magasságban működő aranybányában, amely Kirgizisztán GDP-jének a 12%- át adja. A Kumtor bánya ügye régi vita a kormány és az ellenzék között. Június elsején jár le a határidő, ameddig módosítani lehet a kanadai céggel kötött szerződést. Az ellenzék szerint a szerződés hátrányos Kirgizisztán számára, és ezért meg kell azt semmisíteni vagy legalábbis újra kellene tárgyalni a feltételeket. A kormány óvatos: csak annyit közöltek, hogy nem tartják be a június elsejei határidőt, aztán később meglátják, mi lesz.
A tüntetők erre megtámadták az aranybánya energiaszolgáltató egységét és arra kényszerítették a dolgozókat, hogy kapcsolják le a villanyt. A rendőrség közbelépett és megakadályozta a teljes áramszünetet a térségben. Az elnök pedig kihirdette a rendkívüli állapotot az aranybánya környékén.
A Kumtor aranybánya a Tiensan hegységben van, és a bányászoknak igen magasan kell dolgozniuk. Az aranybánya teljesítménye viszont látványosan javul: tavaly 315 ezer uncia aranyat termeltek ki, idén 550-600 ezer uncia várható. A kanadai cég sok beruházást ígért a környéken és ezek egy része meg is kezdődött, de sokan keveslik ezt. A környezetvédők szerint az aranybánya tönkreteszi a környéket. Kirgizisztán legnagyobb külföldi befektetése a Kumtor bánya,  a GDP 12%-át adja, vagyis messze a legfontosabb az ország gazdasági vállalkozásai közül. A kanadai cég diplomatikusan nem nyilatkozott az őt ért vádakkal kapcsolatban, és a rendkívüli állapot kihirdetését sem kommentálta.