1. Emberek ülnek az utcán, és kártyáznak, vagy éppen triktrakot (backgammon), esetleg más társasjátékot játszanak. Ez teljesen általános a Földközi tenger partján fekvő országokban, ahol a hőség elviselhetőbb, mint az Arab öbölben. Jordániában, Libanonban, Szíriában vagy éppen Egyiptomban gyakran látni férfiakat a lakásuk vagy az üzletük előtt, amint kis asztalokat körbeülve vízipipáznak, játszanak, és közben megvitatják az élet dolgait.
2. A sarki bolt. Jóllehet a nagy nemzetközi áruházláncok üzletei ma már ott vannak a legtöbb közel-keleti országban is, az emberek szeretik a sarki fűszerest. Aki pontosan tudja, hogy melyik édességért van oda a gyerek, milyen ásványvizet iszik a család, és egy telefonhívásra perceken belül házhoz is viszi azt. Éjjel-nappal. Itt vásárolják meg az üdítőiket a fiatalok is, akik aztán a dobozokkal vagy üvegekkel kiülnek az utcára, és megpróbálják megváltani a világot.
3. A taxisok testvérisége. Mindig úgy tűnik, hogy a taxisoknak van egy isteni és szuper-titkos klubjuk. Kikiabálnak egymásnak a kocsiból a dugóban, nem is akármit, hanem például azt, hogy Habib albi, vagyis kedvesem. Ez az édes közvetlenség nem nagyon létezik a térségen kívül. És minden valószínűséggel valami mély, ősi közösség-érzést takar.
4. Családi nap. Minden hétvégén kell lennie egy napnak (általában a pénteknek, a Közel-Kelet vasárnapjának), amikor mindenki a családdal tölti az időt. Együtt reggeliznek vagy ebédelnek, és közben pletykálnak a szomszádokról vagy éppen a politikáról.
5. Vendégszeretet. Az arabok híresek a vendégszeretetükről. Kevés dolog érinti meg az embert annyira, mint az, hogy ha betérsz egy boltba, a tulajdonos kávéval vagy teával kínál, és örömmel cseveg veled, tök mindegy, veszel-e valamit, vagy nem. Az arabok imádják vacsorára a házukba hívni az újonnan érkezetteket és a külföldieket, és laza, kellemes légkört is teremtenek ehhez.