Afrikai demokrácia: két lépés előre, egy vissza

Mamadou Tandja Nigéria elnöke is csatlakozott azon vezetők csoportjához, akik az alkotmányos rend megváltoztatásával maradnak hatalmon. Az augusztus 4-én tartott referendum következtében ő a 12. olyan vezető ebben az évtizedben, aki elérte, hogy harmadik alkalommal is a kormány élén maradjon. Talán ez az áradat Afrika demokratizálódásának harmadik hulláma ellen fordult?

A hatalmon maradás időkeretével a kontinens államainak több mint fele 1990 és 1994 között ismerkedett meg. Részei voltak az úgynevezett “demokrácia csomagnak” amibe még a többpártrendszer, a sajtószabadság és az alkotmányosság is beletartozott. Azt szolgálták ezek az intézkedések, hogy megszüntessék az életen át tartó elnökséget, és azt, hogy diktátorokat csak álam csínnyel vagy azok haláluk után, vagy esetleg mindkettővel lehessen leváltani.

Ez a demokratikus trend Sam Nujoma Namíbiai elnökkel kezdett megfordulni. Aztán Abdou Diouf Szenegál, Lansana Conte Guinea, Gnassingbé Eyadéma Togó, Omar Bongo Gabon, Blaise Compaore Burkina Faso, Idriss Deby Csád, Zine el-Abidine Ben Ali Tunézia és Yoweri Museveni Uganda elnökei követték.

2008-ban Abdelaziz Bouteflika Algéria és Paul Biya Kamerun elnökei is csatlakoztak azon vezetők hosszú listájához, akik azután is “uralkodnak”, hogy idejük már rég lejárt. Hozzá kell tenni, hogy, Biya bevezette az időkeretet Kamerunban, 1996-ban, csak azért, hogy gátat vessen ellenfeleinek akkor, ha saját nyugdíjazása már körvonalazható.

Néhány vezető Malawiban, Nigériában és Zambiában, megpróbálták harmadik elnöki időszakuk betöltéséhez az alkotmányt módosítani, de belebuktak. Erős ellenállás a civil társadalomtól, a politikai pártoktól és a médiától megakadályozta ennek bekövetkezését. Más elnökök, mint Nelson Mandela és Joaquim Chissano, könnyedén, emelt fővel távoztak. Mandela örököse Mbeki megígérte, hogy nem fog azon mesterkedni, hogy meghosszabbítsa mandátumát, de sokáig várt azzal, hogy szándékáról tanúbizonyosságot tegyen.

A nyugtalanító minta, úgy néz ki, annak ellenére, is folytatódott, hogy az Egységes Afrikai Szervezet átalakult Afrikai Unióvá (AU). Mikor az AU aláírta az alkotmányát 2000-ben, az egyesítette a demokrácia alapelveit és szankciókat helyezett kilátásba, az alkotmányellenes változtatásokkal szemben. Az új szervezet azért jött létre, hogy védje a demokráciát, beleértve a Béke és Biztonság Tanácsot, a Pán-afrikai Parlamentet és az Új Társulás Afrika Fejlődéséért.

 

Forrás: Allafrica.com

Szerkesztette: Ocskán Koppány

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez