A kínai segélyek sötét oldala

A fejlődő országok dollárok milliárdjait kapják évente Kínától támogatások, kölcsönök és befektetések formájában. Peking 2010-ben 25 milliárd dollárnyi összeget ajánlott fel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN). Márciusban Zambia elnöke is egymilliárd dolláros kölcsönnel a kezében tért vissza Kínából.

Ahogy Peking egyre növeli külföldi támogatásait és mélyíti kapcsolatait Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaival, felmerül a kérdés, hogy egy elnyomó szuperhatalom befektetései milyen hatással lesznek a fejlődő világ kormányaira.

 

A Freedom House „Országok válaszút előtt” című elemzése rámutatott azokra a kihívásokra, melyekkel az adományokat fogadó országok szembesülnek egy átlátható és felelős rendszer kiépítése közben. A korrupció elleni harc, a szólásszabadság és gyülekezési jog védelmezése tűnik különösen nehéznek.

 

Peking szokásainak megértéséhez a fejlődő országokban szükséges a „kínai hatás” felismerése, ami az államok befolyásolását, és egyfajta gazdasági ösztönzést jelenti. Először is Kína – mint egy nemzetközi pénzügyi intézet és donorszervezet – felkeresi az országokat, hogy serkentse és erősítse a kormányzási normákat. Ezzel a Kínából érkező segélyek az országok pénzkészleteinek egyik alternatív forrásává válik.

 

Az egyik sokatmondó példa Kambodzsa. A kormány jelentős segélyt kapott az Egyesült Államoktól és más demokratikus országoktól, majd Kínától egy körülbelül ugyanakkora összeget kapott. A kambodzsai hatóságok ezt a „segítségnyújtási versenyt” a javukra fordították, így a nyugati donorok a fejlődő országokban való befolyásuk elveszítésétől rettegnek. 

 

Forrás: Africa World News

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez