Nem csak élelem- és víz-, hanem információhiány is sújtja Afrikát; a három dolog pedig összefügg.
Amos Gichamba egy közép-kenyai farmon nőtt fel, és végignézte, ahogy a munkásokat kizsákmányolva elképesztően olcsón megveszik a tejet azok az ügyeskedők, akik aztán korrekt piaci áron továbbadják azt a tejipari vállalatoknak. A probléma az információhiányban gyökerezett: nem tudták, mennyi a tej ára, illetve, hogy a többiek mennyit kérnek érte. A teljes elzártság miatt azt sem tudták, mikor érdemes visszafogni, vagy felgyorsítani a termelést – nem csoda, hogy könnyen kizsákmányolhatók – mesélte Gichamba a CNN-nek telefonon.
A 26 éves lány ezért úgy döntött, a mai technológiának megfelelően a legegyszerűbben oldja meg a kérdést: mobilalkalmazást fejleszt.
Természetesen nem az iPhone-t célozta meg: a szoftver sms-alapú lesz, és lehetővé teszi a helyi farmereknek, hogy rövid kérdéseket tegyenek fel, amelyek egy szerverbe futnak be. Mire a szolgáltatás elindul április végén, már egy komplett tejgazdasági adatbázis áll a program rendelkezésére, amely 140 karakteres válaszokat küld majd az érdeklődőknek.
Az ötlet egyáltalán nem marginális: Gichamba szerint afrikaiként jól ismeri a helyi problémákat, és erre igenis megoldás lesz a projekt. Miközben az amerikai fejlesztők egymást taposva készítenek játékokat az iPadre, az afrikaiak a szociális nehézségeket igyekeznek orvosolni, általában hasonló szöveges szolgáltatásokkal, amelyekre már 25 dollárért elő lehet fizetni. Az afrikaiak így megnézhetik a piaci árakat, pénzt mozgathatnak, nyelvet tanulhatnak, és riaszthatják a hatóságokat, ha vészhelyzet van, vagy éppen kiürült az éléskamra.
Nem biztos, hogy a szöveg a legjobb megoldás, hiszen akiknek egyáltalán van mobilja, azok nem biztos, hogy tudnak helyesen sms-ezni, vagy akár olvasni – véli Jon Gosier, az ugandai Appfrica cég vezetője, amely inkább call-centereket működtet a rászoruló farmereknek.
Annak ellenére, hogy a kontinens a Föld legkevésbé „bedrótozott” területe, a mobilpiac sehol nem nő olyan gyorsan, mint ott: évente másfélszeresére nő az előfizetések száma. 2009 végén a lakosok 28 százalékának volt mobilja, de csak öt százalékuk fért hozzá az internethez. Nem csoda, hogy az alkalmazásfejlesztés kész misszióvá nőtte ki magát. A Nairobi Egyetem 27 éves kutatója, Jessica Colaco igazi kiképzőtábort szervezett, amelyen alkalmanként száz jelentkezőt vezet be a fejlesztés rejtelmeibe. A verseny élénkül, az érdeklődők száma nő, a szoftverek témái pedig szó szerint a lábuk előtt hevernek. Az egyik hallgató például olyan sms-alkalmazást fejlesztett, amely riasztja a halászokat, ha a vizekbe helyezett szenzorok halat észlelnek.
Egyre inkább pörögnek az egyéb platformok is: többen blogot indítanak, amelyen például a 2007-es, erőszakos véget ért kenyai választások körüli botrányokat tárgyalják ki, vagy éppen a természeti katasztrófák áldozatainak keresnek segítséget. Az előbbi blog kommentmezői például olyan gyorsan megteltek, hogy külön oldal kellett, amelyen a látogatók megoszthatják élményeiket. A hírsite-ot most tíz teljes munkaidős szerkesztő gondozza.
Forrás: IT BUSINESS