A Kivu-tó a kelet-afrikai Nagy Tavak egyike; medre a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda határán, a Nagy Hasadékvölgy (Rift Valley) nyugati ágában helyezkedik el. A térségben lévő vulkáni tevékenység folytán az olvadt kőzetekből a meder repedésein át metán- és szén-dioxid gáz szivárog a tóba, ami a fölötte lévő hatalmas vízmennyiség nyomása miatt nem tud a felszínre jutni. A földcsuszamlások és a vulkáni tevékenység változásai emiatt ún. limnikus kitöréseket okoznak: ilyenkor a szén-dioxid feltör a tó mélyről, és a mérgező gázok megfojtják a környéken élő embereket és állatokat. Hasonló jelenségek voltak tapasztalhatóak a Nyos-tónál és a Monoun-tónál is – előbbinél 1986-ban egy kitörés miatt felszínre tört mérgező gázok közel 1800 ember halálát okozták. Márpedig a Kivu-tó majdnem kétezerszer nagyobb, mint a Nyos-tó, ráadásul sűrűbben lakott övezetben helyezkedik el: a partjainál több mint kétmillió ember él.
A probléma orvoslásaként és egyben energiatermelés gyanánt a Kivu-tavon, a világon elsőként, egy uszály segítségével hozzák felszínre a gázokat. Az uszályra pumpált nehézvízből kinyerik a gázokat, amiket egy gáztisztító berendezés segítségével külön választanak szén-dioxidra és metánra. A folyamatot végző Kibuye Erőmű máris 3,6 MW-nyi elektromos áramot termel, ami az ország teljes ellátásának majdnem 5%-át adja. Az új projektterv szerint az erőmű kapacitását növelni fogják, és néhány éven belül 50 MW-nyi energia előállítására teszik majd alkalmassá.
Mivel Rundában nagy az energiaigény – 14 háztartásból mindössze 1-nek biztosított az elektromos energiaellátása –, a projektben számos helyi is külföldi befektető látott elég nyereséget ahhoz, hogy dollármilliókkal járuljanak hozzá a kivitelezéséhez. Tavaly az amerikai Contour Global 325 millió dolláros szerződést kötött a ruandai kormánnyal, miszerint 100 MW energiát fognak kitermelni a metánból. A tóban lévő természetes gázmennyiség felét birtokló Kongóval szintén folynak a tárgyalások arról, hogy a két ország egy 200 MW energiát termelő erőművet építsen közösen. A ruandai kormány céljai között szerepel, hogy idővel annyi energiát alakítsanak át a kitermelt metánból, hogy abból még külföldre is tudjanak exportálni.
Szakértők azonban figyelmeztettek arra, hogy a kitermelés folyamatának fokozása előtt szükség van a környezeti hatások kivizsgálására is, hiszen annak során használatlan vizet és szén-dioxidot pumpálnak vissza a tóba, megbolygatva ezzel a tó kényes egyensúlyát, ami a jelenleginél akár még nagyobb katasztrófaveszélyt is előidézhet.