Bikila annak idején a teljes távot zokni és cipő nélkül futva teljesítette, és lett ezzel az olimpiák történetének egyik legkülönlegesebb bajnoka. A verseny után természetesen sokan kérdezték Bikilát arról, hogy miért választotta ezt a különös módját a futásnak, aki csak ennyit mondott indoklásul: „Tudatni akartam a világgal, hogy országomban, Etiópiában milyen eltökélt és heroikusan küzdő emberek élnek.” Megtette…
Sikerét négy évvel később (immáron cipőben futva) megismételte a tokiói olimpián is. Bikila volt az első maratoni futó, aki ezen a távon meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét (azóta is csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült mindez még rajta kívül). Az etióp futó ott volt az 1968-as mexikóvárosi olimpia mezőnyében is, ahol azonban lábsérülése miatt 10 km után fel kellett adnia a versenyt. Érdekesség, hogy Bikila az 1964-es győzelmét világcsúccsal (2:12:11) érte el, négy perccel megelőzve a második helyezettet. Amíg a második futó be nem ért a célba, fekvőtámaszokat és egyéb nyújtógyakorlatokat csinált, ezzel is szórakoztatva a tiszteletkörre váró publikumot.
További szomorú érdekesség, hogy az 1964-es sikere jutalmául kapott egy Volkswagen gépkocsit, amivel 1969-ben karambolozott és deréktól lefelé megbénult. Az 1972-es müncheni olimpián díszvendégként volt jelen a maratoni futók versenyén, majd egy évre rá (a korábbi balesetének következtében kialakuló) agytumorban mindössze 41 évesen életét vesztette.
Az ötven évvel ezelőtti legendás futást az alábbi videó idézi fel:
forrás: olimpiak.blog.hu