A kongói asszony kocsonyaként remeg a tarka köntösbe öltözött boszorkánydoktor kezei között, majd erőtlenül a földre hanyatlik. A doktor ököllel gyúrja a gyomrát, miközben szent szövegeket üvölt az arcába, tömeg hangos vijjogással kíséri a szertartást. Ha szerencséje van, az asszonyból elszáll a rossz szellem, de még így is kétséges, hogy valaha ismét emberként bánnak-e vele. Hogy miért? Mert még ő maga is elhiszi, hogy boszorkány lett.
Miközben Kenyában csütörtökön nyugati mintájú szabadságjogokkal és demokratikus elvekkel kiegészített új alkotmányról szavazhatott az ország lakossága, az egykori brit gyarmaton és Fekete-Afrika többi országában is furcsa ellentmondás feszül a törvénybe foglalt emberi jogok és a hétköznapi valóság között. A törvények kimondják a vallások és emberek egyenrangúságát, a törvény előtti egyenlőséget, a tisztességes tárgyalás jogát, a valóságban azonban sok afrikai országban elég, hogy valakit rosszakarói boszorkánysággal vádoljanak, és börtön vagy lincselés vár rá.