Sorra dőlnek le azok a bálványok, akik még tegnap a jóságos emírek szerepében tetszelegtek, de csupán hatalmuk és pénzük mosására használták fekete Afrikát. A feketék távolról szemlélik a kontinens északi felén zajló történéseket. Számukra az ott folyó események egy másik világról szólnak. Ezt a különbséget jól példázta a Szudánban, januárban megtartott referendum. Dél kinyilvánította, hogy nem tartozik sem kulturálisan, sem gazdaságilag az arab északhoz.
Fekete Afrikát sokkal inkább nyugtalanítja Elefántcsontpart, Kongó, Zimbabwe helyzete, ahol ugyan éppúgy bálványok trónolnak, de ezek saját bálványok. Idén 13 afrikai országban lesznek választások. Nem mindegy, hogy az elefántcsontparti minta, vagy valami más, demokráciára hasonlító törekvés erősödik meg a térségben.
Fekete Afrikában a GDP évről évre kb. 3%-kal növekszik. Ez nem jelent sokat a lakosságra vetítve, mert főleg a külföldi, ezen belül is elsősorban a kínai befektetések növekvő értéktermelését mutatja. Azonban a feketék felfogták, hogy a világ meghatározó hatalmai számára is tényezők tudnak lenni. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, ki szolgálja ki Kínát, a franciákat, vagy másokat.
A mindennapokat tehát nem a lokálpatrióta tervek valóra váltása hatja át, hanem az, hogy miképp illeszthető be egy adott ország a külföldi befektetők prioritási rendjébe. Így az arab világ eseményei másodlagos jelentőségűek.
A sokat emlegetett iszlám sem játszik tömegmozgató szerepet. Mára az iszlám a fekete térségben éppúgy kulturális, identitást meghatározó tényező, mint Európában a kereszténység. Ahogy az is „vasárnapi” kereszténységgé vált, az iszlám itt is „pénteki” jelenséggé redukálódott. A többi nap a megélhetés keresésére maradt. Az iszlám vezetőinek nincs sem hatalom, sem pénzügyi eszköz a kezükben ahhoz, hogy a muzulmánok számára megoldást nyújtsanak, mint ahogy ez az arab világban volt. A pénteki szónoklatokon elhangzott szavak pedig kevesek ahhoz, hogy tömegformáló erejük legyen. A tudat sem tart ott, hogy az elhangzottakat a mélységben elemezzék, felfogják. Azonban leértékelni sem szabad az iszlámot. Mert ha pénz is kerül a rendszerbe, és a társadalmi különbségek tovább nőnek, a helyzet is gyorsan változhat.