Kadhafinak több mint negyven éves uralkodása alatt sikerült kiegyeznie a törzsekkel és így egységes ország képét közvetítenie. Az országban több mint 150 törzs létezik, ezek bonyolult szövetségi láncolatokat alkothatnak. Gyakorta egy-egy törzs, vagy klán köt úgy szövetséget egymással, hogy azok a nagyobb kapcsolati rendszerekké alakulnak, amelyekben ellenségek is megférnek egymás mellett. A törzsek szerepe nélkülözhetetlen lesz a béketeremtésben és a béke fenntartásában is.
Az összesen másfélszáz törzsből egy tucatnyi vette ki a részét a hatalomból, elsősorban a hadseregben és a közigazgatásban, az üzletben jutottak pozícióhoz. Ezek aztán úgy működtek, mint egy család, nem véletlen, hogy Kadhafi is úgy tartotta, sokan hűségesebbek a klánjukhoz, mint a hazájukhoz.
A felkelés kezdete óta mozgolódnak a törzsek is. Az legnépesebb, több mint másfélmillió lelket számláló AL-Warfala azonnal csatlakozott a Kadhafi ellenes küzdelemhez, akárcsak a félmilliós tuareg közösség és nemrég a Makarha törzs. Utóbbinak különös jelentősége is van, hiszen az az Abdesszalam Jalloud irányítja, aki 1993-ig a Kadhafi rezsim második embere volt.
Kadhafi egészen május végig bízott a törzsekben és abban, hogy majd segítségére lesznek a felkelés letörésében. De már késő volt, hiszem hatvan törzs nem sokkal korábban Bengáziban kinyilvánította, „egységes Líbiát akarnak, ha a diktátort sikerül megbuktatni”
Kérdéses, és a nyugati hatalmaknak ez komoly fejtörést is okoz, hogy a törzsek képesek lesznek-e saját érdekeiket háttérbe szorítani és egységes országért dolgozni.