Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a diktátorokat a jövőben “célzott szankciókkal” kell térdre kényszeríteni. A kancellár példaként Iránt és Szíriát említette.
Az 1961-ben alapított, az egyik legfontosabb német külpolitikai gondolatműhelynek tartott “Bergedorfer Kör” (Bergedorfer Kreis) fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Angela Merkel ismételten köszönetet mondott a NATO líbiai katonai beavatkozásáért. Ugyanakkor hangoztatta, hogy az abban való közvetlen német részvétel elutasítása semmiképp nem jelentett semlegességet.
Németország tartózkodott a szavazástól, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa hónapokkal ezelőtt felhatalmazást adott a nemzetközi beavatkozásra. Álláspontját azzal indokolta, hogy a katonai intervenció helyett a politikai és gazdasági szankciókat részesíti előnyben. A német tartózkodás miatt Berlint élesen bírálták szövetségesei.
A kancellár most ismét visszakozott, és úgy értékelte, hogy a NATO beavatkozásának döntő szerepe volt a Kadhafi-rezsim megbuktatásában. A jövőre vonatkozóan nem zárta ki, hogy német katonai egységek – akárcsak Afganisztánban – részt vesznek a nemzetközi békefenntartásban, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez csak az utolsó eszköz lehet. “Egyetlen katonai konfliktust sem lehet csak katonai eszközökkel megoldani” – szögezte le Angela Merkel.
A kancellár beszédével egy időben vált ismertté Berlinben, hogy Németország március óta több mint 100 katonát vezényelt a líbiai bevetést irányító, különböző NATO-parancsnokságokhoz. Az ellenzék bírálta ezt, hangoztatva, hogy egy ilyen lépéshez szükség lett volna a Bundestag előzetes jóváhagyására.
(Visited 1 times, 1 visits today)