A Ki a legjobb Gitenga? a 2009-es kongói Gungui Nemzeti Fesztiválon készült. Érdekesen példázza,hogy egy kis léptékű, a helyi kulturális hagyományokra építő helyi kezdeményezés hogyan nőtte ki magát Kongóban, és hogyan járul hozzá a gungui lakosok megélhetéséhez és a környék fejlődéséhez. A Művészet nem vész el, csak átalakul című film arról mesél, hogy a kongói hagyományos, egykor funkcióra készült tárgyak a globalizáció és modernicázió fényében hogyan változnak napjainkban. Hogyan készül trópusi karácsonyfadísz Afrika művésztelepein, illetve futószalagon olyan tárgyak, amelyeket egykoron szinte szentként tiszteltek.
Az Afrikai-Magyar Egyesület munkatársa, Szilasi Ildikó Hermina doktorjelölt antropológus szeptember 24.-én a délutáni panelban a kongói királyszobrokról, úgynevezett ndopokról tartott angol nyelvű tudományos előadást. A ndopok a közép-Kongóban található Kuba Királyság páratlan művészetének kiemelkedő és legtöbbet kutatott alkotásai. A legelső ndopok a 18. század végén készültek. Eredeti rendeltetésük szerint a kuba király halála után minden elhunyt uralkodóról egy erre kinevezett királyi udvari szobrász 1 darab királyszobrot készíthetett. A szobrot, amelybe a kubák hite szerint az elhunyt uralkodó szelleme és ereje is átszállt, nagy becsben tartották. Különleges természetfeletti erőt tulajdonítottak nekik. Vajúdó nők mellé tették, hogy a szülés sikeres legyen. A ndopban létező király szellem figyelte és óvta a királyságot.
A belga gyarmatosítás kezdetével (1885), a 19. század végén a Kuba királyságot rendkívül erős európai hatás érte, amely tárgyi kultúrájára, ezen belül a királyszobrok készítésére is nagy hatással volt. A 20. század elején európai és tengerentúli gyűjteményekbe került ndopokról készült cikkek, fotók, kiállítások bejárták a világot és a világsajtót. A világ érdeklődő szeme a kuba művészetre vetődött, és egyre nagyobb külső igény mutatkozott a kuba tárgyak vásárlására, gyűjtésére, ami magával hozta a kuba művészeti termékek gyártásának igényét, így a kuba királyszobrok másolását is.
Munkatársunk előadásában egyrészt kronologikusan felvázolta a kuba királyszobrok történetét, majd egy modell segítségével bemutatta, hogy a társadalmi tényezők milyen komplex és változatos módon hatottak a kuba királyszobrok változására az idők folyamán.
Az előadás értékét növelte a tárgyi kultúra vizsgálatának antropológiai szemléletű megközelítése. Továbbá, hogy a legtöbb témában írt mű a huszadik század második feléig terjedű információkat közöl. Az előadó 2004 óta a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló többhelyszínű etnográfiai adatgyűjtése, a 2009-es Torday-Kongó Expedíció során gyűjtött feljegyzései olyan adatokkal szolgálnak, amelyek lehetővé teszik a kuba művészet változás-vizsgálatát beleértve a 21. század első évtizedét is.
(Visited 1 times, 1 visits today)