Guineai konzul az eboláról: “A szokásos mederben folyik az élet”

Budapest – Az ebola járvány egyik gócpontjából érkezett haza Dr. Steier József, a Guineai Köztársaság tiszteletbeli konzulja, aki túl a 21 napos orvosi megfigyelésen az afrikai ország hétköznapjairól, okokról, megelőzésről és útjáról mesélt az Afriportnak.

Milyen visszhangja van az ebola járványnak Guineában? Félnek az emberek?

– Döbbenet volt számomra azt látni, hogy az élet teljesen természetesen zajlik a napi kerékvágásában. Európai aggyal ugye én úgy gondoltam, hogy az ebola miatt kietlen utcákat, kongó éttermeket fogok látni, viszont meglepetten tapasztaltam, hogy a piacok, taxik, buszok tele voltak, ahogy esténként a ramadán miatt a mecsetek is tömve voltak. Szóval ők tudomást sem vesznek erről a járványról, és csinálják, teszik a dolgukat.

A lakosság tesz bármilyen óvintézkedést?

– Végig utaztam pont azt az útvonalat, amit a WHO térkép is mutat, átléptem a Mali-Guinea határt, onnan Konakriig mentem le. Végig kerestem azokat a táblákat, amiket például egy Sierra Leone-i riportban is lehetett látni, hogy táblákon szólítják fel az embereket arra, hogy mossanak kezet, mire vigyázzanak, melyek azok a helyek, amiket ne látogassanak az emberek, mert egy tüsszentés is végzetes lehet a tömegben. Utam során viszont egyetlen ilyen táblát nem láttam, egyetlen ellenőrző pontba nem futottunk bele, minden zajlott a szokásos mederben.

Hogyan lehetne/lehetett volna megelőzni a vírus terjedését?

– Én úgy gondolom, és ezt egy könyvben részletesen fel is dolgoztam, hogy először az ebola kitörésének összefüggéseivel kell tisztában lennünk, mert akkor tudjuk megítélni a jellegét, a virulens voltát, és a jövőjével is akkor leszünk tisztában. A guineai járvány tulajdonképpen abban a körzetben kezdődött, ahol a libériai és a Sierra Leone-i polgárháború menekültjei vannak, és terjedt át a guineaiakra. Ezek a táborok túlzsúfoltak, rosszak a higiénés körülmények, és a fehérjehiány, az, hogy nincs hús, komoly probléma, mivel levadásszák a majmokat, denevéreket. Ez a szomorú valóság, és ez a góc. Ha ezt a gócot szigeteljük és kezeljük, akkor nem fog onnan terjedni. Ráadásul az eddigi járványok alatt többször is megállapították, hogy ha az ökoszisztéma rendesen működik, a majmok a helyüken, a dzsungelben vannak, és nem zargatják meg égetésekkel, beavatkozásokkal a folyamatokat, akkor mint a sok-sok vírus egyikkével együtt lehet élni.

Tett bármilyen óvontézkedéseket az útja alatt?

– Eszetlenül neki rohanni egy ilyen környezetnek nem lehet, így természetesen bennem is működött a józan elővigyázatosság és félelem. Nagy előnyöm, hogy én kint nevelkedtem, ezáltal már 9 éves koromtól az afrikai higiénés körülményekre neveltek, így most is tudtam, hogy mire kell figyelni. Már amikor megérkeztem, olyan óvintézkedéseket tettem, amiket korábban nem tettem, mert annál sokkal közvetlenebbek ezek az afrikai társadalmak. Szóval most nem volt hosszú ölelkezés, kézfogás, viszont volt helyette steril kendő, és kerültem azokat a helyeket, ahol tömeg volt, hogy elkerüljem a cseppfertőzést.

Letelt már az előírt 21 napos megfigyelés?

– Természetesen itthon azonnal elmentem mindenféle kivizsgálásra, ahogy az ilyen esetekben a protokollban szerepel, hiszen nem csak a korrekt tájékoztatásért felelek itthon és Guineában, hanem a családomért és a barátaimért is. Esélyt sem akartam adni annak, hogy bármi baj legyen, de azt a 21 napot senkinek sem kívánom. Ezáltal azonban a saját szememmel láttam, hogy annak, hogy ez a vírus Európában is megjelenjen, gyakorlatilag semmi esély nincs.

{youtube}oCHu5EaQ5VI{/youtube}

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez