Mexikó: Húsz éve szabad az út észak felé

Ma már elképzelhetetlen Mexikó a Walmart, a Starbucks és Krispy Kreme árusítóhelyek nélkül, ami annak a jele, hogy a mexikói fogyíasztók választéka alaposan kiterjedt azóta, hogy az ország húsz évvel ezelőtt aláírta az Egyesült Államokkal és Kanadával a  szabadkereskedelmi megllapodást. 

A NAFTA 1994. január 1-i életbe lépése alapvető változásokat hozott az országban az emúlt két évtizedben,  Mexikó a világ egyik legnagyobb exportőrévé vált, az autógyártás, az elektronikai ipar és a mezőgazdasági szektor helyzete javult, az országban megjelentek a nagy nemzetközi bankok és ezzel megnőtt a vállalkozások hitellehetősége – ugyanakkor a mexikóiak többsége keveset profitált a történtekből.

Az első cél maradéktalanul megvalósult, vagyis  a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása megtörtént.   Létrejött a közös nagy piac  a tagországok áruinak és szolgáltatásai számára, de ez egyirányú utcának bizonyult. Nem valósult meg az a célkitűzés sem, hogy új munkalehetőségeket teremtettek volna magában Mexikóban és  bár a tagországok vállalatainak versenyképessége erősödött a világpiacon – ez alól némileg kivételt képez Mexikó. 

Nem csökkent a mexikói és az amerikai munkaerő bére között tátongó szakadék sem és a szegénységet sem sikerült csökkenteni a déli szomszédnál. A környezetvédelmi hatás pedig a legszomorúbb: a lazább mexikói szabályozás és a gyenge ellenőrzés nagy lehetőséget teremtett az amerikai cégeknek, amelyek környezetkárosító termelésüket áttelepítették Meixkóba. S a kölcsönhatás sem maradt el – Amerika is lazított a hazai előírásokon, hogy  otthon tartsa a délre tartó vállalatait. 

A szabadkereskedelmi egyezmény kínálta lehetőségeket kiszagolták a kolumbiai drogkereskedők is, hiszen az amerikai-mexikói határok megnyitásával új lehetőségük nyílt arra, hogy az Egyesült Államokba juttassák portékájukat. A mexikói drogkereskedelem elindult  hódító útjára. A kormány azóta is elkeseredett küzdelmet folytat a drogkartellek ellen, több mexikói halt meg a harcok folyamán, mint amennyi amerikai katona az iraki háborúban. Naponta fejeznek le embereket, kínoznak, majd ölnek meg rendőröket, a drogbandáknak pedig lassan modernebb fegyvereik és eszközeik vannak, mint a mexikói hatóságoknak.

Az illegális munkaerő-áramlás is virágzásnak indult. A liberalizált kereskedelem ugyanis sok mexikói számára lehetőséget, még többeknek viszont a munkájuk elvesztését jelentette. Bár meglehet, ez egyoldalú megvilágítása a NAFTA jelentőségénk, Mexikóban azonban sokan osztják a fenti véleményeket. 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez