A kínai fociklubbok felfedezték a Latin-Amerika-i góllövőket

Az ázsiai ország 2013-ban 28 millió dollárt költött focisták vásárlására, tavaly pedig ennek a háromszorosát. A kínai focista-beszerzések tehát elérték a dél-amerikai kontinens ígéretes játékosait: Darío Conca, az argentin Fluminense  nevelte most már a Shanghai Dongya tulajdona. A brazil góllövő csodagyerek Diego Tardelli és a legnagyobb carioca-ígéret, Ricardo Goulart  szintén kínai klubbok színeiben kergetik a labdát – előbbi 8, utóbbi 18 millió dolláros beszerzési árért.

Kína eltökélte, hogy a foci területén is ,,nagyot alkot” és ez azt is jelenti, hogy a jövőben is bevásárol  Latin-Amerikában. Jelenleg Kína ad a legtöbbet egy játékosért, és az anyagi nehézségekkel küzdő latin klubboknak jól jön egy kis pénzügyi élénkítés. Mivel a kínai foci a jelenlegi bezserzéseket követően is – finoman szólva – gyengének nevezhető,  latin-amerikai focikörökben nem hiú a remény, hogy jönnek még kínai igények a jövőben is.

Brazíliában a szokásos focista karrier mindig otthon kezdődik, majd amikor ott sikerült kitűnni, jönnek a nagy európai klubbok: ezekben a játékosok el is töltik a legszebb éveiket, majd amikor már elegendő tapasztalatra és életkorra tettek szert, újra visszatérnek hazájuk. Bár utóbbi ma már nem feltétlenül van így, mivel megjelentek a milliomos klubbok – az Egyesült Államokban, Szaúd Arábiábann és Qutarban – és ők szívesen veszenek ,,tapasztalt” játékosokat.

Persze ez a focista-export magának a játékosnak nem feltétlenül jó: példaként a brazil Ricardo Goulart hozzák fel, akit 18,3 millió dollárért adtak el egy nevesincs kínai csapatnak. Az üzlet jó volt, viszont a 23 éves játékos karrierje szempontjából nem feltétlenül kedvező – és akkor még finoman fejeztük ki magunkat –  egy brazil futballszakértő szerint. Viszont az anyagi helyzetüket stabilizálja – a fizetésük több, mint bármelyik más csapatban lenne a világon bárhol.

A Shangdong Luneng négy brazil, egy argentin és egy paraguayi játékossal egy fontos elektromos termékeket gyártó cég, a Shangdong Luneng Group tulajdona. A cég részvényeinek 51 százaléka a kínai állam tulajdonában van – vagyis anyagi gondjai nincsenek a klubnak sem.