Hogyan vezetnek a fertőzések autoimmun betegségek kialakulásához?

Autoimmun betegségek során (például Guillain-Barré-szinróma, reumatoid artritisz) a szervezet immunrendszere a saját szöveteket idegenként ismeri fel. Megfigyelték, hogy ez a reakció gyakran mikróbák okozta fertőzéseket követően alakul ki. Eddig azt nem tudtuk teljes mértékben megmagyarázni, hogyan képes a fertőzés autoimmunitást előidézni, de azt sem, hogy ezek kialakulását a szervezet miért nem képes kivédeni.

Az immunrendszer számos biztonsági lépést beépített a sejtek érése során: kiszűri azon elemeket, melyek a saját szöveteket ismerik fel – ez egy igen jól meghatározott folyamat. Azonban az antitestek termeléséért felelős B-sejtek érésének második fázisát az antigéninger – tehát a fertőzés kialakulása – jelenti, mely egy jóval kaotikusabb folyamat. Ugyanis az antitestek érése során a B-sejtekben génátrendeződés alakul ki, így az idegen ágens elleni antitestek kialakulása véletlenszerű mutációk következménye, és a szabályozó elemek a hatékony klón szaporodását segítik elő. Ennek helye a nyirokcsomóban lévő érési centrumok, ahol később ezek a klónok elraktározódnak, és újabb immunválasz szükségessége esetén aktiválódnak.

A véletlenszerű mutációs fázis igen gyors, pontosan ez okozza a problémát. Gyakran az idegen elleni antitest a saját szöveteket is felismeri, így keltve immunválaszt. Dr. Tyani Chan és munkatársai a folyamat pontos menetét térképezték fel egérkísérletes modellben. Kimutatták, hogy amennyiben az átfedő antitest a szervezet más részén is megjelenik, az immunrendszer elpusztítja a kérdéses B-sejteket, azonban amennyiben csak egy szervben fejti ki hatását, képes túlélni, kiszabadulni a csíracentrumból, és ily módon a jövőben autoantitesteket előállítani. Az Immunity oldalain bemutatott vizsgálat megmagyarázza, hogyan jöhetnek létre távoli autoimmun reakciók – például az idegsejteket borító rostokban, akár a szív.

Forrás: betegszoba.hu